III. Az alsó lépcsőzet lejtője
III. Az alsó lépcsőzet lejtője
Az alsó lépcsőzet vagy tengerméllék lejtője szelid, egyenletes lejtő; ugyanazon kőzetekből van felépitve, mint a középső lépcsőzet lejtője. Tömegét a felső, kevésbbé az alsó krétamész alkotja, a tenger felé pedig az előbbiekhez kiékülve támaszkodnak a nummulit-mész és a Tassello (homokkő, agyagpala és márga) képződményei. Ezek sok helyen, különösen a keleti tengercsatornákban, egészen a tengerhez érnek, sőt annak szine alá és a fenékre folytatódnak annyira, hogy az átellenes Veglia-sziget partjain kihatolnak.
Egy dolina függélyes átmetszete.
Rajzolta Matisz János.
A homokkő sok helyen kőszénben gazdag, s e miatt több izben bányamivelési kisérleteket tettek, így a Vinodol-völgyben Bribir mellett és újabban a középső Recsina-völgyben, a grobniki lejtőn. De a bányászattal csakhamar felhagytak, mert nem összefüggő kiterjedt telepeket, csakis elszórt szénmaradványokat találtak.
A Karszt fensíkja és annak déli lejtője tisztán neptuni képletekből van felépítve, azonban a nagyfokú rétegháborítások, melyekre a lejtőn minduntalan ráakadunk, első sorban vulkanikus működésnek szüleményei. Eruptiv kőzetet azonban eddig csak a fensíkon, Fuzsinetől nyugatra és a Lepenicza-völgytől délre Felső-Benkovácz községig és azon túl augit-porphyr kőzet került napfényre, melyet dél felé, a Zlobin-völgyben egészen Brdo községig ez eruptiv kőzet által átalakított és megolvasztott tarkacsíkú agyagos és homokos kőzetek kisérnek: alighanem triasz-homokkövek.
Kemény zöld és vöröses színű porhyr-kőzetek bőven fordulnak elő Zeng környékén is a Vratnikvölgyben.
Láttuk, hogy a mészkőhasadékokat kitöltő agyag vastartalma tetemesen nagy, miért is ebből méltán szórványos limonitra lehetne következtetni. 359A Velebitben tömött, barnaszinű limonit-vasércz csakugyan fordul elő, piszolitikus limonitot a Karszt-lejtőn tudtunkkal legutóbb a Zeng melletti Vratnikvölgyben találtak és ugyan olyan piszolitikus limonitot bőven talált Belár archeológiai kirándulásai közben a Fiume tőszomszédságában emelkedő Batthyány-hegyen.
Vajjon ez utóbbi lelőhely a limonitnak első vagy másodlagos fekvőhelye-e, azt egyelőre eldönteni bajos, mert míg a dús vastartalmú agyag, a hasadékok, melyben találták, első fekvőhelyre utalnak, a történelem inkább a második fekvőhely mellett szólt, a mennyiben a Batthyány-hegyen (előbb Beleri vrh.) lakó Castellanik vasöntő-kemenczéket állítottak volt fel, a melyekben a Krajnából importált vasérczeket olvasztották és feldolgozták.
