IV. Diluvium és alluvium.
IV. Diluvium és alluvium.
A Karszt sajátságos domborulatánál fogva, mely szerint mélyedései nem összefüggő hosszanti völgyek, hanem elszigetelt medenczék, a diluvium is egészen helyi természetű. Minden egyes medencze, melyet jelentékeny magaslatok vesznek körül, saját diluviumával van feltöltve, melynek részeit a medenczét, illetőleg dolinát körülzáró hegylejtők törmelékei alkotják. Ilyen, a medenczék alját feltöltő másodlagos képletek: görgeteg, kavics, durva kavics és homok, finomabb homok és agyagföld, mely régibb képletek gyakran lazán függnek össze (laza, helyi conglomerat, breccia, homokkő) és keletkezésük meg elterjedésük hatalmas özönvizi áradásokban keresendő.
Régi alluviális törmelék-kőzetek is előfordulnak a Karszt fensíkján, a felső és a középső lépcsőzetén, ellenben annak határán, továbbá az alsó lépcsőzetén és a tengeröblökben inkább ujabbkori, most is képződő alluviumképletek lerakodmányaival találkozunk.
Jelentékenyebb ilynemű medenczék a következők: Beloselo völgye és tőle délre a Vrata völgye, melyeknek feneke kavicscsal és agyaggal van feltöltve; a licsi medencze, mely Fuzsinetől délre terül el; rajta átfolyik a Licsanka folyó, mely a Kobiljak-hegy alján több ágra szakad és a sziklákban eltünik. A medencze nyugati, Fuzsine felé néző oldalát homokkő-dombok határolják, míg a többi oldalról mészkőhegyek övezik. Ennek megfelelőleg a medencze nyugati végén a törmelék-rétegek a dombokról lemosott és összehordott homok- és agyagból állanak, a keleti oldalon ellenben köves, földben szegény mészkőtörmelékek terülnek el.
A licsi síktól délre a Kobiljak-hegyen innen, két kisebb, hatalmas özönvizi rétegekkel borított medencze terül el; ezek a Lukovo és Okruglovo medenczék.
A középső Karszt-lejtőn elterülő grobniki kövesmező (Grobnicko Kameno polje) a legnagyobb ilynemű fensík. Nyugaton a Recsina-völgy felé alacsony homokkő-hegyek, északon és délen többé-kevésbbé gazdag agyagtartalmu krétamészkő hegyek, keleten az agyagban szegény triasz-mészhegyek határolják. Ennek megfelelőleg a síkon elterülő diluvium képletei is különbözők; nyugaton homok, délen agyag, északon kevés agyaggal kevert durva homok és kavics, keleten pedig durva homok, kavics, mészgörgetegek, általában véve túlnyomóan köves, terméketlen, földes anyagban szegényes lerakodmányok terülnek el.
Kisebb, ilynemű diluviális törmelék-képletekkel feltöltött medenczék: Ravno-, Masevo- és Cernik-dolina.
360Az egyes dolinákban a diluvium rétegei fölött a jelenkori alluviális rétegek terülnek el; kisebb görgetegek, homok és agyagos föld. Ugyanilyen képletek töltik ki a völgyek alját, különösen a folyóvizek mentén. Ezen képletek homokos részei felhalmozódnak a tengerben is, különösen a folyóvizek torkolatánál, mig az apró, parányi részecskékből álló agyagföldet a tenger áramlása magával ragadja és jókora távolságra viszi, sárgára festve vizét. Ezt megfigyelhetjük a hosszabb ideig tartó esőzések alkalmával a fiumei és czirkveniczai Recsina-patakoknál, kisebb mértékben Novinál és Zengnél.
Az alluvium képződését nagyban elősegítik a „Tassello” képletek, melyek könnyen elmállanak, elporlódnak és melyeket az esővíz a hegylejtőkről lesodor és a völgyekben felhalmoz.
A Recsina-folyó medrének egyes helyein hatalmas alluviális ártereket találunk, melyeket agyag, márga, kavics és homok tölt ki. A legterjedelmesebb ilyen alluvium-síkság az Orehovicza és Grohovo közötti térség, az úgynevezett Chiachich-telek.
Ilyen árterület a fiumei papirgyár környéke és a Scoglietto-sétány, az Ilona-fürdő környékén. Folytonos deltaképződést tapasztalunk a Recsina torkolatánál, hol a homok lerakodása oly nagyfokú, hogy a homokot a szükséges építésekhez merítik és a tengerészeti hatóság a folyó medrét időről-időre hatalmas kotrógépével tisztíttatni és mélyíttetni kénytelen.
Alluviális ártereket találunk a czirkveniczai szorosban, Noviban, a Vinodolban, a grobniki mezőn átfolyó Susica-patak mentén, a felső lejtőn Fuzsinén és Licsen a Licsanka-patak áradási terményeit, Mrzla-Vodizcától Lokvéig és a Sungari széles völgyben.
Tölcséres vájat a Karsztban.
(Eredeti rajz.)
Grohovo helységnél, még pedig mindig huzamos esőzések után, az eső és a Recsina folyóvizének összegezett hatása hegycsuszamlásokban nyilvánul, hol Grohovo felett a homokkő-képleteken hatalmas krétamészrétegek nyugosznak. Ez utóbbiakat a megdagadt Recsina folyóvize nem bántja, míg az alattuk elterülő tassello-képleteket mindinkább alámossa. Ehhez járul a víznek felszívódása, továbbá az esővíznek a repedéseken való átszivárgása, végre a hegylejtőknek meredek volta a patak medre felé és a nagy súly, mely az alsó puhább, könnyebben engedő rétegekre nehezedik.
1887. tavaszán történt az első csuszamlás, mely a kis falu magyar érzelmű lakosaira nézve szerencsétlen végzetté vált. A hegycsuszamlás már évek óta készülődött és az akkori huzamos tavaszi esőzések csak siettették. Először is a patak megáradt és alámosta a homokkövet, minek következtében a felső rétegek nyomása érezhető lett. Az éveken át beszivárgó esővíz a sziklahasadékokból az agyagot mosta és a krétamészkövet oldotta, mi által az alsóbb rétegekben üregek támadtak, melyek a felső rétegek sülyedését 361idézték elő. A hegy tövénél belkövetkezett sülyedés meglazította a felső hegylejtő rétegeit és minthogy a huzamos esőzés következtében és az esővíznek a csúszó alaphoz való behatolása által a surlódás is ki volt zárva, a mészkő a folyó felé haladni kezdett és a hegy felső lejtőjén leválván, számos párhuzamos haránt repedést és barázdát vetett, mely repedéseknek megfelelően Grohovo-helység alatt és annak környékén kidomborodások keletkeztek. Kétoldalt a lecsúszó tömegtől ferde irányú repedések és kiékelések mutatkoztak, mintegy partját képezvén a lefelé törekvő áramlásnak. A csuszamlás nem volt rohamos, ezt igazolják a hosszabb időközönkint bedülő házak és a kidült fák, melyek koronáikkal mind a hegylejtő felé hajoltak. A nem nagyfokú hajlásnak és azon körülménynek, hogy az esőzés a döntő perczekben elállott és két napig száraz idő tartott, köszönhető, hogy a hegycsuszamlás is megakadt, a nagy sziklatömegek ellenállhatatlanul a Recsinába nem zuhantak és annak ágyát kitöltve, nagyfokú áradást és egyéb, ezzel járó károkat nem okoztak.
A Vinodol völgy.
(Saját felvételünk)
Azóta nem mulik el év a nélkül, hogy nagyobb esőzéskor új, szerencsére kisebb arányu hegycsuszamlás meg ne károsítaná a szegény grohovoi lakosokat. A falu szánalmas képet mutat, kevés már a ház, az is össze-vissza repedezett.*
Az egyedüli mód, melylyel a további hegycsuszamlást megakadályozhatnók, a vízmentesítés. Hír szerint a magyar kormány Batthyány Lajos gróf volt fiumei kormányzó közbenjárására és dr. Sontagh jeles geologusunk tanácsára a partnak erős kiépítését tervezi és igen helyesen, a mennyiben ebben az esetben, a midőn a folyó alámossa a hegylejtőt, egyedüli segítség a partnak erős kiépítése és így a hegylejtő megtámasztása. – Másrészt a falucska elrongált házikói alig érnek valamit és a part kiépítésére szükséges 30 ezer forinton a lakosokat a volt Chiachich-telekre lehetne áttelepíteni és boldog, viruló gyarmatot alapítani.
