III. Hullámalatti szintáj 4–20 méterig.
III. Hullámalatti szintáj 4–20 méterig.
Ezen szintáj moszatokban kevésbé gazdag. A fajok száma feltünően kisebb és a létezők sem nőnek olyan nagy területeken, mint a hullámok szintájában. A kékes-zöld szinű algák teljesen hiányzanak, a zöldszinűek is igen gyérek; e szerint az itt előforduló moszatok legtöbbje olajzöld- vagy olajbarna- és vörös- vagy ibolyaszinűek.
Lássuk a jellemzőbbeket:
Zöldszinű moszatok:
Cladophora echinus Kütz., fonalai 3 cm. átmérőjű gombolyagokat alkotnak.
Anadyomene stellata Ag., telepei a szirteken 3–6 cm. hosszú, legyezőalakú, hullámos szélű zöld levélképletek alakjában nőnek.
Valonia utricularis Ag., zöldszinü 5–10 cm. átmérőjű lapdalakú telepei mélyebb homokos tengertalajon szabadon hevernek.
Dasycladus clavaeformis Ag., sötétzöld, bunkóalakú 3–5 cm. hosszú telepei – köveken, kagyló- és csigahéjakon, és más elmerült tárgyakon társasan nőnek.
Olajzöld- és olajbarnaszinű moszatok:
Cystosira Ag., már említett fajai.
Sargassum Ag., már előbb említett fajai épen ezen szintáj dús növényzetét képezik.
Stilophora rhizedes J. Ag., forma papillosa, 20–30 cm. magas telepe kemény, rugalmas, szára mészkővel van bevonva, elágazása villás.
Piros, barna és ibolyaszinű moszatok:
Wrangelia penicillata Ag., a melyet már a hullámok szintájának alsó vizrétegében is találtunk.
Galaxaura adriatica Zanard., rózsaszinü telepe meszes, törékeny, minduntalan villásan ágazik el; egymásba font társas telepei gyakran nagy kiterjedésü tömegeket alkotnak. A tengerből kiszedve, mint általában a meszes moszatok, elveszti szép szinét.
Antithamnion cruciatum Näg., piros gyepeket alkot.
Callithamnion scopulorum I. Ag., 1 cm. magas félgömb alaku tömegekben társasan nő. C. tripinnatum Ag., 4 cm. magas telepei madártollhoz hasonlitanak. C. corymbosum Ag., szárnyalt ágai mind egy magasságra érnek.
Ceramium tenuissimum I. Ag., az egyedüli itt előforduló faj; vékony, piros telepei a Cystusirákon ecsetek alakjában nőnek.
451Fauchea repens Mont., rózsaszinü telepe levélszerü, húsos és villásan ágazik el; szirteken, czölöpökön és egyéb elmerült tárgyakon nő.
Rhodimenia Palmetta Grev. és a nagyobb Rh. ligulata Zanard., vörösszinü villásan elágazó levélalaku bőrnemü telepei a sziklákon nőnek.
Nitophyllum confervaceum Mengh., rózsaszinü, ujasan elágazó telepei fonál alakuak: sziklákon, 5–10 cm. magas rojtokat alkotva, társasan nőnek.
Polysiphonia ornata I. Ag., rózsaszinü, később piros szálai lapdaalaku gyepeket alkotnak.
Rytiphlaea tinctoria Ag., 10 cm. magas bokrokat alkot; kemény, porcogós ágai laposak és szárnyaltak. Karminpiros festőanyaga édes vizben feloldódik. R. pinastorides Ag., ágai hengeresek; az alsó vizrétegekben fordul elő.
Dasya elegans Ag., rózsa- vagy vörösszinü husos, hengeres, belül üres telepei váltakozva, ágaznak el; az ágak hosszuak vesszőalakuak.
Halodictyon mirabile Zanard., rózsaszinü telepe csőalaku, mit laza ötszögekből álló fonálszerü szövet alkot.
Mesolobiák, többé-kevésbbé elmeszesedett moszatok, melyek más nagyobb moszatok szárát és ágait rózsaszin vagy fehér-ibolyásszinü kéreggel vonnak be, mint pl.: Mesolobia conticiformis Kütz. a Rytiphlaeákon, M. Corallinae Cruan., M. Cystosirae Hauck, M. pustulata Lamour, a Sargassumon, a Padinán és a Zosterán.
Lithophyllumok, levelekhez, zuzmókhoz vagy fagombákhoz hasonló rózsa- és ibolyaszinü elmeszesedett moszatok. Ilyenek: Lithophyllum expansum Phil = giganteum Zanard., sok vékony rétegből álló, palásszerkezetü 10–30 cm. széles telepei. L. agariciformis = Millepora agariciformis Pall., domború, alul üres levélalakok, melyek később az alaptól leszakadva, a tengerfenéken szabadon hevernek. L. decussatum Solms., a kövekhez nőtt, csak a széle szabad.
Lithothamnion-félék. Rózsa-, piros-, ibolyásszinü elmeszesedett moszatok, melyeknek társas telepei egymáshoz szorulva köveket, kagylókat részben, vagy pl. kavicsokat teljesen kéreg gyanánt vonnak be és magukba temetnek. Felületük igen változó: bibircses, fogas, léczes, gödrös, ágas, ujjas stb.; innen a fajnevük: Lithothamnion polymorphum Aresch., crassum Phil., dentatum Kütz., mamillosum Hauck.
