Tárházak.
Tárházak.
A pályaudvarral szoros kapcsolatban vannak a tárházak. Kezdetben csak egy szilárd szerkezetü tárház állott ezen a területen, a I–VI. számú egybeépített tárházak. Később a forgalom rohamos növekedtével a Corsia Deák felé a VII., VIII., IX., X., XI., XV., XVI., XIX. és XX. számú fatárházakat épitették, később ezek közül négyet az új építkezések miatt leromboltak. A Rudolf-molo végén emelték a XVII. és XVIII. faraktárakat. A Mária Valéria-molotól nyugatra, a sínhálózat és a tengerpart közt épült 306az összefüggő XXI-es XXII-es tárház. Mlakán a XII., XIII., XIV. és XXIII. számú tárházak. A XIII. számú tárházban jelenleg az Ossoinack-cég hordógyára van. Az I. és II. számú államvasuti tárházak, amelyek szilárd építményű, alápinczézett helyiségek, 528,000 forintba kerültek. 1890-ben a Ferencz Salvator rakodó-parton, közvetlenül a tenger mellett nagyszabású elevátort építtetett a Magyar leszámitoló és pénzváltó bank. Az elevátor, 133,000 métermázsa gabonát fogadhat be; villamos erővel mozgatott emelő, tisztitó, szellőztető, osztályozó gépekkel s önműködő mérlegekkel van fölszerelve. Az épületnek a tenger felől levő oldalán az emelő gépek közvetlenül rakják át a hajókból vagy a hajókba az árúczikkeket.
Az összes tárházak, az elevátort is beleszámítva, 92,566 négyszögméter rakodó-területtel 94,020 tonna, azaz 940,200 métermázsa befogadására képesek.
A fiumei állomás teherforgalma, főbb tételeire osztva, az utolsó öt évben a következő volt:
A m. államvasuton:
|
A déli vasuton:
|
Összesen:
| |
Buza.
| |||
1891
|
–
|
–
|
–
|
1892
|
–
|
–
|
–
|
1893
|
116.896
|
16.350
|
133.246
|
1894
|
61.732
|
6.957
|
68.689
|
1895
|
85.962
|
10.460
|
96.422
|
Árpa.
| |||
1891
|
–
|
–
|
–
|
1892
|
–
|
–
|
–
|
1893
|
329.258
|
176.652
|
505.910
|
1894
|
334.783
|
164.162
|
498.945
|
1895
|
37.481
|
56.534
|
94.015
|
Egyéb gabona.
| |||
1891
|
616.681
|
93.944
|
710.625
|
1892
|
618.365
|
92.730
|
710.395
|
1893
|
157.963
|
37.107
|
195.070
|
1894
|
66.055
|
35.939
|
101.994
|
1895
|
56.422
|
16.658
|
73.080
|
Őrlemény.
| |||
1891
|
835.067
|
33.755
|
868.822
|
1892
|
720.372
|
24.045
|
744.417
|
1893
|
997.043
|
46.869
|
1,043.912
|
1894
|
964.016
|
65.076
|
1,029.092
|
1895
|
1,063.641
|
65.884
|
1,129.525
|
Hüvelyesek.
| |||
1891
|
208.928
|
44.705
|
253.633
|
1892
|
132.600
|
29.828
|
162.468
|
1893
|
251.891
|
93.352
|
345.243
|
1894
|
181.434
|
70.982
|
252.416
|
1895
|
149.601
|
47.362
|
196.963
|
Donga.
| |||
1891
|
770.446
|
20.606
|
791.082
|
1892
|
1,285.308
|
54.889
|
1,340.187
|
1893
|
1,039.721
|
247.775
|
1,287.476
|
1894
|
1,027.661
|
256.860
|
1,284.521
|
1895
|
575.357
|
246.243
|
821.600
|
Haszonfa.
| |||
1891
|
1,109,140
|
200,906
|
1,310.046
|
1892
|
1,051.345
|
230.206
|
1,281.551
|
1893
|
972.733
|
486.939
|
1,359.672
|
1894
|
1,072.313
|
450.529
|
1,522.842
|
1895
|
1,125.314
|
601.767
|
1,738.081
|
Szén.
| |||
1891
|
69,910
|
66.483
|
136.393
|
1892
|
67.508
|
41.663
|
109.171
|
1893
|
98.816
|
49.462
|
148.278
|
1894
|
90.959
|
39.929
|
130.888
|
1895
|
22.610
|
41.679
|
64.289
|
Czukor.
| |||
1891
|
113.813
|
76.617
|
190.430
|
1892
|
107.583
|
72.890
|
180.473
|
1893
|
158.467
|
193.478
|
351.945
|
1894
|
198.872
|
105.457
|
304.329
|
1895
|
255.366
|
71.893
|
327.259
|
Cserlé.
| |||
1891
|
66.870
|
1.399
|
68.269
|
1892
|
61.889
|
21.664
|
83.553
|
1893
|
70.602
|
43.051
|
113.653
|
1894
|
83.064
|
40.223
|
123.827
|
1895
|
102.751
|
11.944
|
114.695
|
Vas.
| |||
1891
|
7.582
|
14.097
|
21.679
|
1892
|
6.952
|
18.608
|
25.560
|
1893
|
12.544
|
23.392
|
36.936
|
1894
|
29.204
|
19.080
|
48.284
|
1895
|
19.946
|
17.227
|
37.173
|
Az egyes tételekből látjuk, hogy az árpa és egyéb gabona behozatala 1895-ben az előbbi évekhez képest erősen csökkent, a mi átmeneti jelenség a rossz terméssel áll összefüggésben. Ezzel szemben az őrlemények szállított mennyisége folyton növekedett mind a két vasúton. Csökkent a dongaszállítás is; de csak a magyar államvasutakon. A Déli vasút az utóbbi három évben megtartotta. 1892 után hirtelen felszökött kontingensének arányát. Erősen emelkedett 1892-vel szemben a czukor és cserlé is.
Az 5000 tonnánál kisebb mennyiségü hozatalok közt találjuk 1895-ben a következőket: olajvetemény 2396, szilva 25,027, szesz 10,529, czement 30736,459 ásványvíz 42,494 keményítő 10,012, celluloze 22,696, rongy 14,740 sör 25,240, dohány 7192 mm.
Erős hozatala volt az üres hordónak: 1894-ben 135,195, 1895-ben 143,934 mmázsa. Különféle, részletesen föl nem sorolható árúczikkekből 266,954 mmázsa érkezett a fiumei pályaudvarba.
A míg egyes árúnemekben természet szerinti folytonos hullámzást tapasztalunk, az összes forgalom folytonosan emelkedő irányról tesz tanúságot. Összehasonlítva az utóbbi öt esztendő adatait az 1887-iki hozatal adataival, következő eredményre jutunk.
Behozatal (vasuton)
|
M. államvasuton:
|
Déli vasuton:
|
Mindössze:
|
1887
|
3,557.187
|
772.836
|
4,330.023
|
1891
|
4,506.915
|
721.567
|
5,228.482
|
1892
|
3,792.573
|
810.215
|
4,602.788
|
1893
|
4,561.827
|
1,721.569
|
6,283.396
|
1894
|
4,400.992
|
1,601.566
|
6,002.558
|
1895
|
3,734.963
|
1,591.911
|
5,326.874
|
Fiume. – Forgóhid a Fiumárán.
(Saját felvételünk)
A behozatal mennyisége tehát 1887-től 1895-ig 996,851 mmázsával, vagyis 23%-kal emelkedett. Hogy azonban az emelkedés helyes arányát kapjuk, szükséges az évcsoportok összehasonlítása. 1887-től 1890-ig bezárólag 19 millió 753,416 métermázsa volt a vasúti behozatal, egy évre tehát 4.938,354 mmázsa esik. 1891-től 1895-ig öt év alatt a behozatal 27,443.098 mmázsa volt, egy évre jut tehát 5.488,609 métermázsa; az átlagos emelkedés a legutóbbi pentádban évenkint 550,255 métermázsa.
A Déli vasúton érkezett szállítmányok mennyisége jóval nagyobb arányban emelkedett, mint a magyar államvasútak hozatala, sőt az összes mennyiség emelkedése majdnem egyedül a déli vasút javára esik, a mi örvendetes bizonysága annak, hogy a korábbi években Triesztbe szállított árúk jelentékeny részét immár Fiume kikötője vonta magához. A déli vasuton az 1895-ben Fiuméba behozott 1.591,911 métermázsa szemben az 1887-iki 772.836 métermázsával 106% emelkedést mutat, míg ugyanakkor a magyar államvasútak hozatalának emelkedése alig 5%.
Az áruk közül az őrleményeket túlnyomólag magyar, első sorban budapesti 308malmok adják föl Fiuméba. Az osztrák malmok közül csupán a krajnai malmok osztoznak a versenyben. A búzát és árpát nagyrészt a Dunántúl, különösen az árpát Fejérvármegye küldi. A nagyobb haszonfa a horvát-szlavon és a boszniai erdőségekből kerül ki, a fürészelt bükkdeszkát, pallót stb. Magyarország északkeleti megyéi, a puhafa-fürészárút Zólyom, Turócz, Liptó vármegyék, Krajna és Stiria szállítják. A czukrot hazai gyárak adják föl Fiuméba, de az utóbbi években a kedvező fiume-anconai tarifa következtében az osztrák és morva gyárak is sűrűbben kezdik fölkeresni a fiumei kikötőt. A szenet a pécsi bányákból szállítják; Ausztriából Trifail szerepel nagyobb mennyiséggel. A vasat Salgó-Tarjánból, Ózdról, Zólyom-Brézóról és Stiriából hozzák. A cserlé kizárólag Horvát-Szlavonországból való. Az ásványvíz legnagyobb része budai keserűvíz.
M. államvasuton:
|
Déli vasuton:
|
Összesen:
| |
Rizs.
| |||
1891
|
142.484
|
170.001
|
313.184
|
1892
|
128.374
|
74.993
|
213.016
|
1893
|
249.663
|
55.215
|
361.799
|
1894
|
206.619
|
65.283
|
328.195
|
1895
|
263.829
|
90.608
|
396.553
|
Kőolaj.
| |||
1891
|
277.259
|
303.545
|
580.804
|
1892
|
356.756
|
312.013
|
668.769
|
1893
|
374.884
|
405.194
|
405.194
|
1894
|
323.989
|
360.102
|
360.102
|
1895
|
279.192
|
355.953
|
355.953
|
Só.
| |||
1891
|
56.733
|
287
|
57.060
|
1892
|
53.079
|
602
|
53.681
|
1893
|
60.009
|
46
|
60.056
|
1894
|
55.667
|
100
|
55.767
|
1895
|
133.688
|
608
|
134.296
|
Vas.
| |||
1891
|
8.150
|
25.900
|
34.050
|
1892
|
9.751
|
27.413
|
37.164
|
1893
|
26.622
|
18.528
|
45.150
|
1894
|
138.752
|
19.804
|
218.556
|
1895
|
163.644
|
99.339
|
262.983
|
Bor.
| |||
1891
|
162.312
|
77.794
|
240.086
|
1892
|
401.251
|
134.047
|
535.298
|
1893
|
752.565
|
249.757
|
1,002.342
|
1894
|
667.265
|
200.307
|
867.572
|
1895
|
528.576
|
182.169
|
710.745
|
Őrlemény.
| |||
1891
|
19.556
|
33.396
|
52.952
|
1892
|
22.748
|
22.014
|
44.762
|
1893
|
30.139
|
29.884
|
60.323
|
1894
|
43.792
|
64.108
|
104.900
|
1895
|
53.615
|
39.376
|
92.991
|
Juta.
| |||
1891
|
43.490
|
43.118
|
86.608
|
1892
|
40.591
|
49.185
|
89.776
|
1893
|
36.835
|
94.867
|
131.702
|
1894
|
47.867
|
125.726
|
173.591
|
1895
|
40.711
|
134.556
|
176.267
|
Foszfát.
| |||
1893
|
7.915
|
116
|
8.031
|
1894
|
101.663
|
8.355
|
110.018
|
1895
|
169.812
|
6.968
|
176.780
|
Narancs és czitrom.
| |||
1893
|
12.392
|
22
|
12.414
|
1894
|
63.072
|
522
|
63.594
|
1895
|
72.879
|
1.083
|
73.962
|
Különféle árúczikket 1895-ben 358,318 métermázsát szállítottak el a fiumei állomásról. Ugyanott feladtak még kávét 13,832 métermázsát, 10,000 métermázsával kevesebbet, mint 1888-ben, de 12,700 métermázsával többet, mint 1891-ben; keményítőt 21,890 métermázsát, dohányt 39,203 métermázsát, papirt 14,897 métermázsát, chili-salétromot 17,441 métermázsát, mely árúczikk 1893 előtt egyáltalában nem fordult elő Fiuméban.
Összehasonlítva az utóbbi öt évben a vasuton elszállított árúczikkek mennyiségét, az 1887-iki mennyiséggel, következő eredményre jutunk:
M. államvasuton: Déli vasuton: :
(vasuton)
Kivitel (vasuton)
|
M. államvasuton:
|
Déli vasuton:
|
Összesen:
|
1887
|
638.082
|
529.839
|
1,167.921
|
1891
|
840.829
|
780.704
|
1,621.573
|
1892
|
1,163.146
|
760,862
|
1,924.008
|
1893
|
1,865.137
|
1.150.907
|
3,016.044
|
1894
|
1,854.515
|
1,206.813
|
3,061.318
|
1895
|
1,957.062
|
1,209.743
|
3,166.805
|
A vasuton elszállított árúczikkek mennyisége tehát tetemesebb arányban növekedett a behozott árúczikkeknél, a mi arányban áll a kikötői behozatalnak a kivitellel szemben való nagy emelkedésével. Az 1887-iki 1.167,921 métermázsával szemben az 1895-iki 3.166,805 métermázsa 1.998,884 métermázsa vagyis 171% emelkedés, a míg, mint láttuk, a vasúti behozatal csak 30923%-kal emelkedett. Itt azonban az emelkedés nagyobb része a magyar államvasút javára esik; a déli vasuton elszállított árúk mennyisége csak 55%-kal szaporodott.
A mint a főbb tételek kimutatásából is láttuk, Fiume feladási forgalmában legfontosabbak a rizs, bor, juta, foszfátok, só, déli gyümölcs, nyerskávé, kőolaj; ez utóbbi a fiumei kőolajfinomító-gyár termékeképen. A kőolajból Ausztria körülbelül ugyanannyit vásárol, mint az anyaország; a míg 1895-ben Magyarországba 319,000 métermázsa ment a két vasuton, Ausztriába 315,000 métermázsát vittek.
A bort, legnagyobb részt olasz bort, keverés czéljából leginkább Magyarországba viszik. De szállítanak Bécsbe és Gráczba is. A kávét Budapest és Bécs hozatja. A jutát Ujpest, Pozsony és az osztrák gyárak részére adják föl. A chili-salétrom és a foszfátok a budapesti műtrágya-gyárba küldetnek. A sót Horvátország és Bosznia-Herczegovina vitetik. A déli gyümölcsöt a szomszéd állomások csekély fogyasztásán kivül kizárólag a budapesti piacz fogyasztja.
A fiumei állomás személyforgalma a m. kir. államvasutak vonalán 1886. óta 1895. végéig majdnem hétszeresére növekedett. A míg ugyanis 1886-ban csak 12,083 utas indult el az államvasutak vonalán Fiuméból, 1895-ben 81,691 volt az elindult utasok száma, a mi 575% emelkedésnek felel meg. A zonatarifa behozatalának hatása, a mi olcsóságával Fiumét a magyar közönség szivesen keresett kiránduló helyévé avatta, nagyon érezhető a személyforgalom ez emelkedésében. A míg 1888-ban csak 11,479 volt az elutazók száma, 1889-ben 28,081-re (a zonatarifa, behozatalának csonka évében), 1890-ben már 57,362-re szökkent. A forgalom emelkedése 1886-tól fogva következő volt:
| 1886-ban | 12,083 utas. |
| 1887-ben | 12,402 utas. |
| 1888-ban | 11,479 utas. |
| 1889-ben | 28,081 utas. |
| 1890-ben | 57,362 utas. |
| 1891-ben | 71,083 utas. |
| 1892-ben | 76,777 utas. |
| 1893-ban | 78,156 utas. |
| 1894-ben | 79,436 utas. |
| 1895-ben | 81,691 utas. |
