Tengerészeti segélyalapok.
Tengerészeti segélyalapok.
Ugyancsak a tengerészeti hatóság kezelése alatt állanak a fiumei és zengi tengerészeti segélyalapok, melyeknek tulajdonképeni rendeltetése, hogy az elaggott és munkaképtelen tengerészeknek és azok családjainak támogatást nyújtson. E segélyalapokat még a múlt században magánosok adakozásából alapították és egy 200egyesület kezelte, csakis a múlt század vége felé ment át az állam kezelésébe. A fiumei segélyalap, melyet a tengerészek védszentjéről Szent Miklós-alapnak a (Pio fondo di San Nicolň) neveztek el, a fiumei-, buccari-, portorei- és szelczei kerületbe tartozó tengerészeket, míg a zengi alap a zengi és carlopagói kerület tengerészeit segélyezi. E segélyalapok vagyona 1870-ben, a midőn a fiumei m. k. tengerészeti hatóság kezelésébe ment át, 71,731 frtot tett ki, mely összegből csaknem 43 ezer frt kétes értékű osztrák papirosokból állott, mig jelenleg 25 év lefolyása után az 1895. év végén e segélyalapok tőkéje nem kevesebb mint 202,856 forintra szaporodott s ez összeg a legreálisabb alapokon nyugszik.
Figyelmet érdemel még az a körülmény is, hogy mig az osztrák kezelés alatt a segély havonta átlag 3 frt 80 kr., sőt 3 frtban volt megállapítva, a legutóbbi időben havonként 5, 8, 10 frt sőt nagyobb segély is jut egyesek részére.
A segélyalapok örvendetes emelkedése a lelkiismeretes kezelésen kívül főképen annak az intézkedésnek tulajdonítandó, melyet a m. kir. tengerészeti hatóság niciálására alkotott 1883. XXXII. törvényczikk állapít meg. E törvényczikk 8-ik §-ának értelmében a magyar kikötőkben beszedett kikötői illetékeknek tíz százalékát a tengerészek segélyalapjára fordítják. E törvényes intézkedés nélkül, melyhez hasonló csak kevés államban van érvényben, alig számolhatnánk be ily feltünően örvendetes eredményről. A segélyalapok egyéb bevételeit a már tulajdonában levő tőke kamatjai, a szökevény tengerészek bérhátralékai, a tengerészeti szabályok áthágása miatt kirótt birságok képezik.
Az „Orient” gőzhajó.
