Tengerészeti közigazgatás.
Tengerészeti közigazgatás.
Miután a kikötő és a magyar-horvát tengerpart a magyar kormányzat igazgatása alá került, szükségesnek mutatkozott, hogy a tengeri közigazgatást magyar törvények alapján rendezzék. A magyar törvényhozásnak tehát egészen új feladatot kellett teljesítenie: meg kellett alkotnia a magyar tengerészeti rendtartást. A törvények sorát a tengeri kereskedelmi hajók köbözéséről szóló 1871. évi XVI. törv.-czikk kezdte meg, mely a hajók köbözésére nézve az Angliában szokásos és a legtöbb állam által elfogadott Moorson-féle rendszert nálunk is életbe léptette.
Ezután sorban következtek a tengeri kereskedelmi hajók lajstromozásáról szóló 1879. évi XVI. törvényczikk; a révilleték szedésének jogát és rendszerét szabályozó 2011883. évi XXXII. törvényczikk; a tengeri hajók jelző készülékeinek egyöntetű berendezését szabályozó rendelet; a kikötői rendfenntartást biztosító révrendőrségi szabályzat; a személyszállító hajók biztonságának ellenőrzésére kiadott szabályzat stb.
Leglényegesebb azonban a tengeri szabad hajózást űző hajóknak állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről szóló 1893: XXII. törvényczikk, továbbá a tengeri hajók építésének állami segélyben való részesítéséről szóló 1895: XXXII. törvényczikk. Czéljuk az, hogy a hajózásnak, főképen a vitorláshajózásnak, valamint az évtizedek óta szünetelő hajóépítő iparnak ujjáébresztői legyenek.
Lloyd-hajó.
A Lloyd-hajó hosszanti metszete.
A Lloyd-hajó I keresztmetszete.
A Lloyd-hajó II. keresztmetszete.
A tengeri közigazgatási és hajózási ügyek rendezésével lépést tartott a kikötői épitkezés és a közlekedési eszközök fejlődése.
Az öt hektár területű és ötszáz folyóméternyi területtel biró kis kikötő 1870-től fogva szakadatlanul épült s nagyobbodott; továbbfejlesztésén ma is egyre dolgoznak. A kikötő fejlődésével Fiume tengerészete és kereskedelme fokról-fokra emelkedni kezdett, s a kormány nemsokára megvalósíthatta az önálló magyar tengeri gőzhajózást. Mindenekelőtt azonban kellő piaczokat kellett szerezni a tengeren túl a magyar árúk számára.
202Akkor még a virágzó vitorlás hajózás képezte a vidék egyetlen jövedelmi forrását.
Fiuméban, hol abban az időben csak egy hajóügynök volt, Clescovich L. 1874. augusztusban jelent meg a piaczon az Ossoinack L. czég, mely ma is fönnáll.
Ossoinack Lajos kezdeményezésére, gróf Szápáry Géza kormányzó támogatása mellett vetették meg a kereskedelmi tengerészeti programm alapjait, melyeken tovább építve, Fiumét a magyar állam tengerparti empóriumává lehetett vala tenni. Vissza kellett szerezni azt a tengeri kereskedelmet, melyet az osztrák czentralista kormánytól favorizált Trieszt miatt elvesztett az 1857-ben kizárólag Trieszt javára befejezett trieszt–laibachi és steinbrück–zágrábi vonalak kiépítése következtében.
Az első nagyszabású kisérletet a magyar liszttel tették.
Fiume emelésére s így a magyar tengerészet megvalósítására irányult programm megvalósításában buzgón munkáltak közre Tisza Kálmán volt miniszterelnök, Csernátony Lajos, Wahrmann Mór képviselők, Matlekovics Sándor államtitkár, nemkülönben a malmok részéről Bakonyi, a Pannonia és Brüll, az Egyesült malmok akkori igazgatói.
A fiumei pénzügyőrség „Lajos” gőzbárkája.
(Saját felvételünk)
Szükséges volt mindenekelőtt, hogy Budapestről, a Szávától és a Drávától Fiuméig a legkisebb szállítási tételeket állapítsák meg, a mi azonban daczára annak, hogy Fiume több kilométerrel közelebb fekszik Magyarországhoz, a magyar kir. államvasutak és a déli vasút között fönnállott kartell következtében nem volt elérhető s így Fiuméra nézve épp oly szállítási díjak maradtak érvényben, mint Triesztre nézve. Hogy Trieszttel mégis versenyezhessünk, először is le kellett szállítani a piaczi költségeket, aztán rendes gőzhajós összeköttetést kellett létesíteni Fiume és a fontosabb nyugoti kikötők között, az árúk elhelyezésére pedig tárházakat építeni.
Három évi kitartó munka után végre a magyar kormány engedett Cattinelli, Smoquina és Ossoinack folytonos kérelmének és évi 25,000 frt segélyt engedélyezett a Fiume és Liverpool között rendszeresítendő 12 gőzhajójáratra.
2031877-ben Zancla gőzös volt az első, mely ezt az utat megnyitotta jó 900 tonna rakománynyal, melyet a trieszti kereskedelemtől vont el, és ugyanazon évben Ossoinack L. segély nélkül indította el a Wilster gőzöst Glasgowba, tonnánként 4 shillinggel olcsóbban, mint Triesztből. Az 1878. év elején ugyancsak Ossoinack a Commoundourous gőzöst indította ugyanarra az irányra, szintén teljes rakománynyal.
Miután a Schenker & Comp. czég, mint a déli vasutak vezérügynöke a vasuti díjszabásban vasuti kocsirakományként 30 frtot meghaladó díjmérséklést élvezett, feltétlenül szükséges volt e hatalmas szállító czégnek közreműködését megnyerni. Ezt nagy nehézségek után maguknak a malmoknak kezdeményezésére Cattinelli és Ossoinack el is érték; a Shenker & Comp. czég 1878-ban belátta, hogy a fiumei piacz mindinkább nyer jelentőségben, azért elhatározta, hogy fiókot nyit Fiuméban.
A fiumei kikötő forgalmának emelkedése.
— Behozatal — Kivitel.
Ekközben az angol hajótulajdonosokkal mind újabb üzleti összeköttetések létesültek s mikor a Glynn és Son czéggel lejárt a szerződés, a kormány a liverpooli összeköttetésekre megnyerte a Cunard társaságot, a glasgow-leithi útirányra a Burrell and Son czéget és végül a londoni összeköttetésekre Bailey és Leetham czéget; megalapította a hires Hungarian Sea navigation Companyt, mely mint ilyen szerepelt a kormány előtt, habár tényleg nem volt egyéb, mint a három hajózási társaságnak egyezsége. E társaság feloszolván, több tagjának részvételével az Adria Steamship Company létesült, melyből 1882-ben ugyanazon társaság 7 hajójának megszerzésével az Adria magyar gőzhajózási társaság alakult, melyről alább bővebben szólunk.
Az új társaság működése folytán, új kereskedelmi vonalak létesültek s Fiuménak úgy hajózási, mint kereskedelmi élete eddig soha nem létezett a kikötők történetében szinte példátlan gyors felvirágzásnak indult.
Baross miniszter 1891-ben megszüntette az osztrák Lloyddal fennállott 204szerződést, megvonta tőle az eddig aránylag nagyon csekély ellenszolgáltatások fejében élvezett államsegélyt, minek következtében az osztrák Lloyd fiumei parthajózási járatait beszüntette. A fiumei kereskedelmi és iparkamara közbenjöttével a Sverljuga-féle fiumei és a Krajácz-féle zengi gőzhajózási vállalat egyesült és a 166,000 frt államsegély biztosításával „Magyar-Horvát Gőzhajózó Társasággá” alakult. Növekedő hajóparkjuk Dalmáczia, Isztria, a magyar-horvát tengermellék, valamint a dalmátszigetek fontosabb kikötőit rendszeres és gyakori összeköttetésbe hozta Fiuméval és ezzel az említett vidékek kereskedőit a fiumei piaczra terelte.
A Schwarcz Lipót-féle zágrábi vállalat Anconába, Velenczébe, s legutóbb Ravennába indított járatokat; gőzösei e piaczokról zöldséget, gyékényt, farostgyártmányokat, üvegárut, sózott bőröket hoztak Fiuméba s innen lisztet, gabonát, nyers czukrot, ásványvizet, butort és különféle faárut szállítanak az említett helyekre.
A forgalom kiterjedésével a magyar gőzhajók állománya gyors emelkedésnek indult. A magyar gőzhajóflotta 1871-ben még csak egy gőzösből állott, 1881-ben 6 gőzösből, 1890-ben 40 gőzösből 13126 tonnatartalommal, 1895-ben pedig már 64 gőzösre szaporodott, összesen 37818 tonna-tartalommal.
A kikötő forgalmának lebonyolítása végett természetesen a vasuti rakodóhelyek területét is folytonosan növelni kellett. A forgalom rohamos emelkedését jellemzi az utóbbi évtizedben soha meg nem szünő panasz a tárházak elégtelensége miatt. A Ossoinac Lajos terve után készült első nagy tárházat a további nagy tárházak építése követte a pályaudvaron; a sinhálózatot is kibővítették; de ez még mind nem elégítette ki a szükségletet s legújabban ismét intézkedést kellett tenni a tárházak szaporítása, a sínhálózatnak, még pedig a nagy terepnehézségek miatt Fiume határán kívül való kibővítése végett.
Trabaccolo.
(Zemplén Győző rajza)
A Fiuméba telepedett pénzintézetek üzleti működése alatt több uj czég alapított üzletet a piaczon, sőt Triesztből is egyes czégek Fiuméba tették át székhelyöket. Részben ezek működésének köszönhető, hogy a szokott árúczikkeken kívül új árúnemek is megjelentek a fiumei piaczon; még pedig a legutóbbi évtized lefolyása alatt a nyerskőolaj, nyersrizs, pamutolaj, pálmaolaj, gyanta, arabmézga, marónátron, foszfát, nyersjuta, nyersvas, mángánércz, tengeri só, továbbá déligyümölcs és kávé, mely utóbbiakat mindaddig kizárólag Triesztben 205rakták le s Magyarország kereskedői onnan voltak kénytelenek vásárolni. Ekképen az említett árúczikkek dolgában is sikerült, ha mindjárt kezdetben kisebb arányban is, megtörni a trieszti kikötő egyeduralmát.
Azonkívül hogy az állam pénzsegélylyel támogatja a nagyobb kiviteli vállalatokat, a m. kir. államvasutak és a m. kir. tengerészeti hatóság rendelkezésükre bocsátotta a nagyobbára a Punto francoban fekvő tárházakat. Ezekben a tárházakban három heti fekbérmentességet élveznek a szállítandó árúk, azonkívül a kiviteli dijakat élvező árúkért, mint szeszért, czukorért stb. mindjárt folyósítják a prémiumot, mihelyt ez áruk a Punto francoban fekvő vállalati tárakban elhelyeztetnek.
Az állam által nagy pénzáldozattal támogatott vállalkozások nem maradtak eredmény nélkül. Ez eredményt legjobban igazolja a forgalmi adatok egybeállítása.
Brazzera.
(Zemplén Győző rajza)
| Érkezett és indult 1872-ben | 5.277 hajó |
| Érkezett és indult 1896-ban | 14.267 hajó |
| az emelkedés huszonöt év alatt | 8.990 hajó, vagyis közel 170%. |
A hajóforgalom eszerint már csaknem háromszorosa a kikötőépítés megkezdésekor följegyzett forgalomnak, csakhogy ezek a számok magukban véve még nem fejezik ki eléggé a forgalom növekedésének arányát, amennyiben nem csupán a hajók száma növekedett, de növekedett a nagyobb, tehát több befogadó képességgel bíró hajók száma is.
Huszonöt évvel ezelőtt nagyobbára apróbb vitorlások látogatták Fiumét, 206míg jelenleg hatalmas gőzösök szerepelnek első helyen a kikötői forgalomban.
