Adria és hajói.
Adria és hajói.
Említettük, hogy a kivitelt miképen mozditá elő a Hungarian Sea-Navigation Company. Ez feloszolván megalakult az „Adria Steam Ship Company”. Magyarországnak azonban érdekében állott, hogy önmaga alakítson társulatot, mely a magyar kereskedelmi politika követelményeinek megfelelően szolgálja az ország és Fiume érdekeit. A magyar kormány megvalósítá szándékát; az „Adria Steam Ship Company” 1882-ben megszüntette működését és üzletét átvette a magyar vállalat, mely 2.500,000 forint alaptőkével, „Adria magyar hajózási részvénytársaság” czég alatt létesült. Az „Adria” a magyar kormánynyal kötött és az 1882. évi XIII. törvény által beczikkelyezett szerződés értelmében a társaságnak engedélyezett 150.000 forintnyi évi államsegély ellenszolgáltatása 208fejében, rendszeres összeköttetést szervezett Fiuméból olasz-, franczia, spanyolországi-, németalföldi, belga és angliai kikötőkkel.
Az „Adria” első hajója „Szápáry” 1882. január 15-én indult először útra. Nemsokára követték a Szápáryt a „Stefanie”, „Tisza”, „Báró Kemény”, „Adria”, „Jókai”, „Tibor”, melyek mind az év első felében tették első útjokat Fiuméból. Az új társaság működésének eredménye felülmulta a várakozást. Hajói csakhamar elégteleneknek bizonyultak a forgalom lebonyolítására, úgy hogy az „Adria” husz esetben bérelt hajókkal volt kénytelen segíteni magán. A szerződésileg kötelezett 150 járat helyett az „Adria” 224 járatot teljesített, melyek összesen 675.570 tengeri mérföldre terjedtek; ebből a magyar hajók által befutott útra 177.240 tengeri mérföld esik. E járatokon kizárólag Fiuméból 94,853 súlytonna, 5663 tértonna és 1.105,086 darab árút szállítottak a külföldi piaczokra, behoztak 15.141 súlytonna árút. A kivitel és behozatal között mutatkozó óriási aránytalanság abban leli magyarázatát, hogy az import a társaság saját hajóira szoritkozott, a mennyiben az idegen gőzhajókat a fiumei rakodás czéljaira üresen állították az „Adria” rendelkezésére.
Bárk-hajó.
(Zemplén Győző rajza)
Az 1883-ik év elején csak hat saját gőzöse volt az „Adria” társaságnak, melynek első gőzöse a „Szápáry” 1882. deczember 27-én az ir partokon, a bannowi öbölben hajótörést szenvedett és pótlása csak az év első negyede után történhetett meg a hasonló nevü gőzhajóval.
Az 1883. év forgalmi viszonyai az „Adria” társaságra nem voltak ugyan előnyösek, de annál inkább a magyar kikötőre. Az idegen lobogóju gőzösöknek aránytalanul nagy száma került ekkor Fiuméba, a minek folyománya a fuvardíjak leszállása lett. Az árúk összforgalma. 13.541 súlytonnával, 3434 köbméterrel 209és közel 2.300,000 darabbal emelkedett az előző évihez képest.
Az „Adria” 1884-ik üzletéve több mint 13 ezer forint anyagi veszteséggel záródott, mindamellett a társaság fokozta tevékenységét, bevonván járatainak hálózatába a spanyolországi kikötőket is. Az 1883-ik évvel szemben mintegy 30 ezer súlytonnával és 3 1/2 millió darabbal csökkent az „Adria” forgalma; egyedűl a köbméter szerint kimutatott árúk mutattak fel mintegy 7000-nyi emelkedést.
Az 1885-ik évben ujabb hajózási vonalakat léptettek életbe. Összeköttetés létesült Maltával, továbbá az észak-afrikai vasutak építése alkalmából Tuniszszal és Algirral. E vonalak utján faterményeink, különösen a talpfa exportálása vált lehetővé. Ugyancsak az emlitett évben rendszesített az „Adria” közvetlen összeköttetést a braziliai piaczokkal, mint Pernambucoval, Bahiával, Rio de Janeiroval és Santosszal, megszüntetvén ezzel azt a visszásságot, hogy a jelentékeny lisztkivitelt és nem kevésbbé tekintélyes kávébehozatalt néhány angol társaság szórványosan és nagyobbára átrakodás utján végezze. Az uj vonalak berendezéseért ellenszolgálmányképen a társaság újabb 100.000 forint államsegélyt kapott. Az 1885-ik év forgalmi emelkedése mintegy 25.000 súlytonna és 10.000 köbméter. Az „Adria” mérlege pedig már közel 80.000 forint évi tiszta nyereséget tüntetett fel.
Pielego.
(Zemplén Győző rajza)
Brigg.
(Eredeti rajz)
Az 1886-ik évben az „Adria” a kibocsátott 900.000 aranyforintnyi elsőbbségi kötvények segitségével a „Széchenyi” és „Zichy” gőzösöket vásárolta meg, a melyekkel saját hajóinak száma kilenczre emelkedett. A kivitelre 210nézve kedvezőtlen aratás tetemesen ártott a nagybritanniai forgalomnak annyira, hogy az angliai forgalom az 1885. évben elért 93.979 tonnáról és 43.000 köbméterről 78.529 tonnára és 795 köbméterre, tehát 12 százalékkal csökkent.
A New-Yorkkal eszközlendő kiviteli folyamat tárgyában az „Adria” az Anchor Line társulattal jutott megegyezésre, mint a liverpooli, londoni, hulli és newcastlei viszonylatokat illetőleg a Cunard és Leyland, Bailey és Leethami Wilson Line angol társulatokkal.
1887-ben a kivitel csökken, a behozatal ellenben emelkedik. Ezzel a jelenséggel a későbbi években is több izben találkozunk. A behozatalban melynek emelkedése mintegy 50 százalékot tüntet fel, Angliáé a főszerep, ezzel szemben az Angliába irányult kivitel mintegy 1000 tonnával, a francziaországi pedig 7000 tonnával apadt. Az északafrikai kikötők felé irányzó forgalmat illetőleg különösen a Bonába való fakivitel érdemel megemlitést, nemkülönben érdemes megjegyeznünk Oporto portugál kikötővel és Amsterdam meg Rotterdam németalföldi kikötőkkel ujonnan életbe léptetett forgalom kedvező voltát. Ez évben a tizedik gőzös, a „Matlekovits” készült el és teljesített szolgálatot.
Bark-scooner.
(Eredeti rajz)
Az 1887-ik évi összforgalom eredménye 25.000 tonna emelkedés és 9.000 köbméter csökkenés.
1888-ban vonta be az „Adria” Lissabon kikötőt forgalmi keretébe. A braziliai járatok rendszeresitése alkalmával erős összeütközése támadt az osztrák Lloyd társasággal, mely ez évben a braziliai kikötőkbe is járatokat 211inditott. Ennek daczára az év kedvezőbben záródott az előbbinél; a forgalom eredménye, 80.960 tonna emelkedés.
Az 1889-ik év a behozatali forgalom jelentékeny emelkedését, a kiviteli üzlet nagy csökkenését mutatja, a mi főleg a gabonakivitel apadásában leli magyarázatát. De hátrányos volt a forgalom fejlődésére nézve az a két baleset is, mely a társaság két hajóját érte. Az „Adria” gőzösnek Cartagena kikötőjében eltörött a csavarja, a Báró Kemény pedig Vliessingen mellett 1888. deczember 22-én összeütközött a Germania hamburgi gőzössel. A németalföldi biróságok a Germániát ítélték hibásnak s tiz hónapig nem vehetett részt a forgalomban.
Az 1889-ik év forgalmi eredménye 2592 tonna csökkenés és 4913 köbméter emelkedés.
Bark-matto.
(Eredeti rajz)
Az 1890-ik évben az „Adria” a sicilia-maltai és dalmát-olasz járatokat ujonnan létesitette havonként egy-egy járattal Fiuméból és Fiuméba. Ez év április elsején készült el a „Baross” uj hajó mely jóval nagyobb volt mint a többi tiz gőzös és az igényeket teljesen kielégitette. Az év összforgalma 25.505 tonna és 5164 köbméter emelkedés. Az összes forgalom azonban még mindig távol állott attól a czéltól, melyet az önálló, magyar, tengerentúli hajózás megalkotásával elérni reméltek.
Baross Gábor látta be legelőbb, hogy ez egyetlen magyar hajózási társaság akkori berendezésével nem felelhet meg széleskörű feladatának; nem szolgálhatja teljes mértékben a hazai kereskedelem fejlődését. Ezért átalakittatta, megnöveltette és az osztrák befolyástól szabaddá tette az „Adriát”. Erre nagyobb állami segély volt szükséges; de a törvényhozás nem riadt vissza a gyümölcsöző áldozattól és megszavazta az 570.000 forint évi segélyt.
Háromárbocos.
(Nave.)
(Eredeti rajz)
212Az „Adria” a magyar királyi czímet kapta, meg és kötelezettséget vállalt arra, hogy évenkint a következő járatokat végzi:
Fiuméból Glasgowba 18, Fiuméból Leithbe vagy Nagy-Britannia egy más keleti kikötőjébe 12, Londonba 12, Liverpoolba 24, Hullba vagy Newcastleba 12, Rouenba vagy Észak-Francziaország más kikötőjébe 12, Bordeauxba 12, spanyol és portugál kikötőkbe vagy Francziaország egy nyugati kikötőjébe, esetleg Marseillebe vagy Cettebe 18, Olaszország keleti kikötőibe, továbbá Szicziliába, Máltába és Tunisba (La Goulettebe) 12, Hamburgba, Antwerpen vagy Rotterdam vagy Amsterdam érintésével 6, Braziliába 6, továbbá Glasgowból Fiuméba 12, Leithből vagy Nagy-Britannia más keleti kikötőjéből 12, Londonból 12, Liverpoolból 24, Hullból vagy Newcastleból Fiuméba, Rouenból vagy Észak-Francziaország egy más kikötőjéből Fiuméba 12, Bordeauxból 12, Tunisból (La Gouletteből), Máltából, Sziczilia, továbbá Olaszország keleti kikötőiből Fiuméba 12, Hamburgból vagy Rotterdamból vagy Amsterdamból vagy Antwerpenből 6, Braziliából 6 járatra.
A gőzösök kiinduló pontja illetőleg végpontja mindenkor Fiume.
Sudar-disz egy bárka árbocáról.
(Eredeti rajz)
Baross Gábor kötelességévé tette az „Adriá”-nak, hogy minden állami segélyezés nélkül legalább két gőzösét állandóan a Fekete tengeren, illetőleg Szulina és Konstantinápoly között járassa oly czélból, hogy ezek a Fekete tenger kikötőinek egymás közötti vagy ezeknek más kikötőkkel, jelesen Konstantinápolylyal való forgalmában is részt vegyenek.
Az Adria-társaság a szerződés rendelkezéséhez híven egymásután építtette a newcastlei hajógyárban Carola, Buda és Árpád első osztályú gőzösöket, melyek 11 1/2 tengeri mérföldet meghaladó menetsebesség kifejtésére képesek és személyszállításra is be vannak rendezve. A hajótest és gépépítészeti technika legujabb vivmányainak érvényesítésével készültek a Szent István, Szent László, Rákóczi, Báthori, Zrinyi, Andrássy, Deák, Mátyás király, Petőfi, Nagy Lajos és Kálmán király gőzhajók, melyek részint 1892-ben, részint 1893-ban kezdték meg útjokat. Az 1892. év végén elsülyedt ócska 213„Stefanie” helyett a társaság egy nagyobb új hajót építtetett és azt „Stefánia” névre keresztelte.
A társaság flottájának száma eképen elérte a 25-öt, mely már elégséges volt a fiumei forgalom lebonyolítására és a magyar kereskedelem érdekeinek megfelelő újabb járatok létesítésére. Hajói következők:
Név
|
Tonnatartalom
|
Tény-
leges lóerő |
Indi-
kált lóerő |
Kiterjedés
|
Épitési hely
|
Épitési éve
| |||
Nettó
|
Brutto
|
hosszuság
|
szélesség
|
ürmély-
ség | |||||
Adria
|
707
|
1039
|
120
|
730
|
73.99
|
9.09
|
5.33
|
Port Glasgow
|
1880
|
Andrássy
|
939
|
1553
|
160
|
1100
|
73.17
|
10.29
|
7.08
|
Newcastle
|
1892
|
Árpád
|
712
|
1160
|
220
|
1450
|
70.12
|
10.–
|
6.03
|
Newcastle
|
1892
|
Baross
|
1331
|
2117
|
200
|
1000
|
84.14
|
11.52
|
7.92
|
Newcastle
|
1888
|
Báthori
|
1383
|
2214
|
230
|
1350
|
86.89
|
11.58
|
7.62
|
Newcastle
|
1892
|
B. Kemény
|
767
|
1129
|
130
|
650
|
74.81
|
10.07
|
5.48
|
Dumbarton
|
1882
|
Buda
|
714
|
1160
|
220
|
1450
|
70.12
|
10.–
|
6.03
|
Newcastle
|
1892
|
Carola
|
513
|
891
|
210
|
1030
|
64.02
|
9.14
|
6.28
|
Newcastle
|
1892
|
Deák
|
1388
|
2218
|
230
|
1350
|
86.89
|
11.58
|
7.62
|
Newcastle
|
1892
|
Jókai
|
780
|
1148
|
130
|
680
|
74.87
|
10.36
|
5.48
|
Barrow
|
1882
|
Kálmán király
|
1386
|
2224
|
230
|
1350
|
86.89
|
11.58
|
7.62
|
Newcastle
|
1893
|
Matlekovits
|
1249
|
1905
|
160
|
750
|
79.26
|
10.97
|
6.44
|
Stockton
|
1887
|
Mátyás király
|
944
|
1552
|
160
|
1100
|
73.17
|
10.29
|
7.08
|
Newcastle
|
1892
|
Nagy Lajos
|
1401
|
2253
|
230
|
1350
|
86.89
|
11.58
|
7.62
|
Newcastle
|
1893
|
Petőfi
|
1401
|
2232
|
230
|
1350
|
86.89
|
11.58
|
7.62
|
Newcastle
|
1893
|
Rákóczy
|
943
|
1555
|
160
|
1100
|
73.17
|
10.29
|
7.08
|
Newcastle
|
1892
|
Stefánia
|
1489
|
2355
|
240
|
1450
|
89.33
|
12.16
|
7.37
|
Newcastle
|
1893
|
Szapáry
|
695
|
1022
|
120
|
700
|
70.18
|
9.14
|
6.37
|
Port Glasgow
|
1877
|
Szent-István
|
1376
|
2214
|
230
|
1350
|
86.89
|
11.58
|
7.62
|
Newcastle
|
1892
|
Szent-László
|
942
|
1551
|
160
|
1100
|
73.17
|
10.29
|
7.08
|
Newcastle
|
1892
|
Széchényi
|
1149
|
1773
|
140
|
700
|
79.26
|
10.97
|
6.13
|
Stockton
|
1884
|
Tibor
|
787
|
1157
|
130
|
680
|
74.81
|
10.07
|
5.48
|
Dumbarton
|
1882
|
Tisza
|
708
|
1041
|
120
|
750
|
73.09
|
9.09
|
5.33
|
Port Glasgow
|
1880
|
Zichy
|
1217
|
1877
|
160
|
800
|
83.09
|
10.76
|
6.04
|
Stockton
|
1884
|
Zrinyi
|
941
|
1553
|
160
|
1100
|
73.17
|
10.29
|
7.08
|
Newcastle
|
1892
|
Egymásután létesült ezután a fiume–sziczilia–marseillei vonal, a braziliai vonalnak két kimenő és két bejövő úttal való szaporodása, az egyszerre nagy arányokat öltött borbehozatali kereskedelem érdekében a fiume–szicziliai járatok, majd a marseillei járatok számának fölemelése, a braziliai járatok számának az 1894-ik évben évi 18 járatra való emelése, a tyrrheni vonal és a fiume–dunkerquei vonal rendszeresítése.
Ez idő alatt a társaság vagyonilag is megerősödött. Forgalmának és vagyoni helyzetének képét az alábbi táblázatok adják.
Kivitel
|
az „Adria” vonalain.*
1884-től a darabszámokat és 1892-től a tértonnákat is súlytonnákban állitja össze a társaság.
|
Behozatal
| |||
Év
|
Súlytonna
|
Tértonna
|
Darab
|
Súlytonna
|
Darab
|
1882
|
94.853
|
5.663
|
1,105.086
|
15.141
|
–
|
1883
|
101.473
|
7.237
|
2,984.703
|
19.926
|
–
|
1884
|
79.091
|
13.679
|
–
|
18.954
|
40
|
1885
|
121.810
|
26.678
|
–
|
10.220
|
–
|
1886
|
116.436
|
25.042
|
–
|
13.688
|
–
|
1887
|
115.703
|
16.017
|
–
|
16.941
|
–
|
1888
|
193.891
|
16.169
|
–
|
10.234
|
13
|
1889
|
177.238
|
20.708
|
–
|
13.014
|
453
|
1890
|
171.923
|
25.404
|
–
|
18.683
|
–
|
1891
|
165.099
|
18.329
|
–
|
14.566
|
–
|
1892
|
147.166
|
–
|
–
|
44.546
|
–
|
1893
|
195.487
|
–
|
–
|
68.908
|
–
|
1894
|
222.648
|
–
|
–
|
76.762
|
–
|
1895
|
182.926
|
–
|
–
|
63.448
|
–
|
214Az „Adria” forgalma a főbb államok kikötőivel.
| ||||
1882
|
1886
|
1890
|
1895
| |
Olaszország
|
1.478 st.
|
840 st., 234 m3
|
5416 st., 964 m3
|
51.806 st.
|
Franciaország
|
1.437 st., 150 db.
|
21.524 st., 11.077 m3
|
25.461 st., 20981 m3
|
55.314 st.
|
Spanyolország
|
2.547 st.
|
1.955 st., 853 m3
|
1.084 st., 1.651 m3
|
8.989 st.
|
Németalföld
|
105 st.
|
2.116 st.
|
10.497 st.
|
18.938 st.
|
Nagy-Britannia
|
47.443 st.
|
86.564 st., 7959 m3
|
104.948 st., 1808 m3
|
94.697 st.
|
Dél-Amerika
|
–
|
8.434 st.
|
11.375 st.
|
6.845 st.
|
New-York
|
–
|
2.866 st.
|
13.948 st.
|
7.025 st.
|
A fontosabb behozatali áruk forgalma az „Adria” vonalain.
| ||||
Pamut, jutaáruk, fonal, stb.
|
1.785 st.
|
3.717 st.
|
722 st.
|
1.295 st.
|
nyersvas és vasáruk
|
3.832 st.
|
401 st.
|
2.329 st.
|
3.042 st.
|
kőszén
|
2559 st.
|
3.032 st.
|
10.771 st.
|
13.325 st.
|
bor
|
–
|
170 st.
|
61 st.
|
23.860 st.
|
déligyümölcs
|
–
|
–
|
34 st.
|
8.305 st.
|
gépek
|
446 st.
|
168 st.
|
311 st.
|
338 st.
|
fémek
|
–
|
3.255 st.
|
35 st.
|
1.213 st.
|
A fontosabb kiviteli áruczikkek forgalma az „Adria” vonalain.
| ||||
liszt
|
60140 st.
|
68.342 st.
|
73.422 st.
|
60.021 st.
|
faáru
|
1.764 st., 5663 m3
1.105.064 db. |
1.442 st., 17.369 m3
|
18.525 st., 3.154 m3
|
47.892 st.
|
gabona
|
23.792 st.
|
22.678 st.
|
33272 st.
|
10.345 st.
|
bab
|
–
|
1.006 st.
|
5.645 st.
|
17.795 st.
|
bor
|
2400 st.
|
5.728 st.
|
1.443 st.
|
360 st.
|
szilva
|
1.316 st.
|
1.848 st.
|
9.428
|
2.192 st.
|
ásványviz
|
1.354 st.
|
1.627 st.
|
3.966
|
2.998 st.
|
donga
|
–
|
7.673 m3
|
3.809 st., 22.250 m3
|
12418 st.
|
cserkivonat
|
–
|
3.691 st.
|
7.821 st.
|
11.902 st.
|
czukor
|
–
|
–
|
2.185 st.
|
6.646 st.
|
Az „Adria” elnöke gr. Szápáry István, alelnökei: lovag Lederer Sándor és bélavári Burchardt Konrád, vezérigazgatója Kuranda Emil. A társaság igazgatói: dr. Rosenberg Gyula, Tóth Géza és Frankfurter Albert. Titkár Hegyei Miksa.
