Buccari.
Buccari.
Portoré mellett elhajózva, a csak pár száz méter széles csatornaszájon át bejutunk a hegyi tónak tetsző Buccari-öbölbe, melynek északi csúcsán Buccari vagy horvátul Bakar sz. kir. város fekszik. A régente jelentős kikötő, mely a magyar törvényhozásban gyakran szerepel, helyzeténél fogva, mely miatt a vasút nem közelitheti meg közvetlenül, mert a tenger felé hirtelen eséssel lejtő, 250 méter magas sziklaöv alatt fekszik, sokat veszített és meglehetősen elszegényedett, a miért könnyen magyarázható irígységgel nézi Fiume óriási fellendülését. A vitorlás hajózás hanyatlása egykor virágzó hajóiparát is tönkre tette.
Zeng.
Saját felvételünk.
Fénynyomat.
337A városka félkörben épült, az öböl hajlata körül. Két részből áll: az ó-városból, melynek házai amfiteatrálisan emelkednek egymás fölött, s a tengerpart keskeny síkterületén alakult új városból. Lakosainak száma a legutóbbi népszámlálás szerint 1950 volt. Buccariban van m. kir. révkapitányság, kir. járásbiróság, vámház, posta- és táviró. Hat temploma közül érdekes főtemploma, mely a XII. századból ered, de 1708-ban átalakították, több megtekintésre méltó sírkővel; mint építészeti emlék érdekes a régi Zrinyi-kastély, mely szintén a XII. századból ered s ma is lakható. A Frangepánok egykori uralmának emlékét Buccariban egy várrom őrzi.
Tersatto.
(Stengl és Markert felvétele.)
A buccariak horvátok. Szabadalmukat még a XV. században kapták a Frangepánoktól s azt I. Mátyás király 1479-ben megerősítette.
Buccariban még a harminczas években is élénk kereskedelmi élet folyt. A városban hajógyár is működött. A Lujza-uton hozott árúk egy részét Buccariba irányították s itt rakták hajóra. Kiviteli czikkei voltak a szarvasmarha, búza, kukoricza, szén, épület- és tűzifa, deszka. Állandó volt azonban a panasz, hogy bora idején a vitorlások nem mehettek be az öbölbe, scirocconál pedig nem birtak kijönni, mely körülmény még a gőzösök forgalmát is hátráltatja, s ezért Buccari nem nyerheti vissza régi jelentőségét. A nagy hajók az öböl mély vizében egészen közel állhattak a parthoz. Mai forgalma csak a helyi kereskedést táplálja. A kikötői forgalom kimutatása is bizonyítja, hogy rendszerint csak apró helyi hajók keresik föl. 1895-ben ugyanis következő volt a forgalom Buccariban:
338Érkezett
|
Indult
| |||||||
Terhelve
|
Üresen
|
Terhelve
|
Üresen
| |||||
Hajó
|
Tonna-
tartalom |
Hajó
|
Tonna-
tartalom |
Hajó
|
Tonna-
tartalom |
Hajó
|
Tonna-
tartalom | |
Gőzös
|
620
|
12,284
|
6
|
236
|
620
|
12,284
|
6
|
236
|
Vitorlás
|
39
|
982
|
35
|
1319
|
48
|
1693
|
10
|
223
|
A gőzösök nagy száma csak viszonylagos; a rendesen közlekedő kis személyszálltó gőzösök megszabott időközökben ismétlődő járatai emelik a számot. A buccarii kikötő forgalma tehát valóban nagyon csekély, jóval csekélyebb Portoréénál.
A buccari hajóállomány is csak romja a réginek. Van összesen 6 hosszújáratu vitorlás hajója 3112 tonnatartalommal, 61 főnyi legénységgel, 7 halászbárkája 22 legénynyel.
A Buccari-öböl déli csúcsán, átellenben Buccarival fekszik Bakaracz vagy Buccarizza, kis helység. Fölötte alig 2 kilométernyire Hreljin község szerteszét szórt házai lepik el a hegyoldalt, melynek egyik kiemelkedő kúpján látjuk a Frangepánok hreljini várának romjait, melyek úgy a tengerről, mint a Hreljin fölött kanyargó vasútról is szembeötlőn láthatók.
Frangepán Ferencz Kristóf.
(Az utolsó Frangepán.)
(Az orsz. képtárból.)
Már a bejáratnál, a Szercsicza-foknál szemünkbe ötlik a Quarnero egyik különlegessége, a tonnara, vagyis a tinleső létra, mely egyedül vagy kettesével szabadon álló, 15–20 méter magas 30° szögben a tenger felé hajló hágcsó, a melynek tetejében kosárban ül a tinhal-leső halász, hogy a vándorhal érkezésekor jelt adjon halásztársainak. A halászat ismertetésénél bővebben lesz szó e pittoreszk eszközről, mely Portorétól fogva gyakran elénk bukkan mind a horvát tengerparton, mind a szigetek öbleiben.
