Káptalan temploma.
Káptalan temploma.
A káptalan temploma Nagyboldogasszonyról (Assumpta) van elnevezve. Valószinüleg a XI. század előtt fennállott, azóta gyökeres újításokon ment keresztül. 1200-ban, továbbá 1377-ben, nemkülönben a XV., XVII. és XVIII. században alapos javításokat eszközöltek rajta.
1716-ban például az Orlando család a szentélyre 60,000 frtot költött. A szentségtartó 1489-ből való, özvegy Despot, szül. Frangepani Borbála grófnő ajándéka.
Hajdan a templom alatt kriptákat ástak és a templom háta mögött temető húzódott; 1782-ben eltiltották a templom közelében vagy alatta a temetkezést. I. Lipót közbelépésével elérték azt, hogy VII. Sándor pápa Callixtus katakombájából Szent Marcziánus csontjait küldte ide, 1732-ben.
A tersattoi templom.
(Carposió felvétele)
1444-ben a tanács elhatározta a dómba a latin szertartás behozatalát.
1593-ban ismét visszatért e kérdés és akkor a püspök sürgette a latin nyelv használatát. 1597-ben a nagybőjtre egy szláv szónokot hívtak meg, 1605-ben olaszul tartották a nagybőjti beszédeket.
A latin nyelvre vonatkozólag 1611-ben és 1663-ban is intézkedtek a megyés püspökök; csupán azt engedélyezték, hogy a leczke és evangelium szláv nyelven énekeltessék. 1704-ben beütött a villám és agyonsujtott 2 klerikust, kik a zivatar alatt harangoztak. Gyakori földrengések nyugtalanították a várost 1751-ben, ezért a tanács szokásba hozta nerei Szent Fülöp körmenetét.
A templom tőkéje 1801-ben 6316 frtra, 1840-ben 8249 frtra emelkedett. A legrégibb keresztelési anyakönyv 1594-ből való.
