Jezsuiták.
103Jezsuiták.
Az egyház történetének tárgyalása folyamán nem hagyhatjuk figyelmen kivül a jezsuitáknak Fiuméban kifejtett munkásságát.
Triesztben már 1619-ben megtelepedtek.
Fiuméba 1627-ben jött két jezsuita, II. Ferdinándnak következő tartalmú iratával: „Liburnia, Isztria, Dalmáczia javára, a város óhaja szerint e rend tagjait tekintélyünkkel Fiuméba bevezetjük.” (1633. márcz. 10.)
A nép örömujjongással fogadta az új lakosokat. Hatalmas támaszt nyertek Thonhausen Orsolya grófnéban, ki a templom, konvent és szeminárium épitése végett tekintélyes összegeket bocsátott rendelkezésökre; részletekben összesen 81.000 forintot, a mi akkor a mainál sokkal nagyobb értéket képviselt.
Megérkezésük 11-ik évében 1638. junius 15-én tették le az újra építendő templom alapkövét. A templomot Vid, Szende (Modeszt) és Crescentia tiszteletére szentelték. Régebben is (1296) volt már ott egy kis templom. A XV. század adatai tanuskodnak arról, hogy a városi tanács gyüléseit Szent-Vidben tartotta; ugyanott tette le a városkapitány az esküt; ekkép Vito, a város védőszentjének imaháza, diplomatikus templom volt. Vito harangja figyelmeztette őket a tűzre, az ellenség közeledtére. Szent-Vid tisztelete mély gyökeret vert e tájakon már a VII. században.
Az említett szent, Marsalában (Sziczilia) született nemes szülőktől; 12 éves korában Dioclecian alatt vértanuságot szenvedett, tanítójával Szendével (Modestus) és ápolónője Crescentiával együtt. Nyugat keresztényei között igen elterjedt Szent Vid tisztelete; a VII. században befogadta Itália, a VIII.-ban Francziaország és a IX.-ben Németország. Róla neveztek el falvakat, plébániákat, templomokat, sőt még egy betegséget is (Vidtáncz); mert ez ellen segítségül hivatva, többször gyógyulást szerzett.
1773-tól kezdve a Szent-Vid Fiuménak mintegy akadémiai temploma (Chiesa accademica).
Az alapkőbe helyezett irat a következő volt:
D. O. M.
Jesu Christo Crucifixo
B. Mariae Semper Virgini
SS. Vito, Modesto et Crescentiae
Anno D. 1638 die 15. Junii.
Pontifice Romano Urbano VIII.
Imperatore Romano Ferdinando III.
Episcopo Benedicente Julio Saraceno
Assistente Legato Ces0 Steph. Rovere
L. B. et Cop0
Ursula comesa Thonhausen
Nata Baro de Holneg Collegii
Soc Jesu Fundatrix
Conferente Plurimum Augustae Memoriae
Ferdinando II.
Adjuvante Magn. Comunitate Fluminis
Rectore P. Martino Bauzer.
Jesu Christo Crucifixo
B. Mariae Semper Virgini
SS. Vito, Modesto et Crescentiae
Anno D. 1638 die 15. Junii.
Pontifice Romano Urbano VIII.
Imperatore Romano Ferdinando III.
Episcopo Benedicente Julio Saraceno
Assistente Legato Ces0 Steph. Rovere
L. B. et Cop0
Ursula comesa Thonhausen
Nata Baro de Holneg Collegii
Soc Jesu Fundatrix
Conferente Plurimum Augustae Memoriae
Ferdinando II.
Adjuvante Magn. Comunitate Fluminis
Rectore P. Martino Bauzer.
Majdnem 100 évig tartott az építés; a főoltár 1659-ben kész volt és oda visszavitték a csodás feszületet, melyről már a város leirásában volt említés. Május elején ünnepelték 6-ik százados évfordulóját, óriási néptömeg részvétele mellett. 1796-ban (az 5. centenarium idejében) 50.000 ember jött e kereszt tiszteletére.
1728-ban készen állott a hétfájdalmú Szűz kápolnája. A templomot 1742. máj. 6-án szentelte fel Balbi pólai püspök. A templom oszlopzatához szükséges márványt a Braida nevű városrészből szerezték, ahol jelenleg a a haditengerészeti akadémia áll.
1633-ban hatosztályú latin gimnáziumot nyitottak a jezsuiták, melyhez 1725-ben a bölcselet és a lelkipásztorkodástan tanszékét csatolták. Jól előkészítették 104tanítványaikat a theológiai, jogi és gyógyászati tanfolyamra. A templom melletti épület volt a gimnázium, jelenleg katonai szállítóház. A templomtól lefelé a S.-Vito-domb oldalán épült a kollégium, most kereskedelmi akadémia; a konviktus épületében a kir. főgimnázium van elhelyezve. A jezsuiták folytatták a csodás feszület tiszteletét; 1656-ban az „Agonia”-ról nevezett testvérületet alapították; 1676-ban a város Vojak nevű magaslatán a kálvária-utat; 1631-ben a fájdalmas Szűz társulatát. Igy munkálkodtak, fáradtak a jezsuiták azon pillanatig, melyben közölték velük a rákényszerített pápának rendjüket felfüggesztő iratát. A mihez fogtak, azt erőteljesen vitték a közjóra irányult czél sikere felé. Még olyanok is, kik előitélettel viseltettek irántuk, elismerték, hogy Fiuméban megnemesítették a közszellemet, hasznos tanácsadói valónak a városnak, melyben egy egész utczát létesítettek; ők alkották Fiuménak ez idő szerint is legszebb templomát s kivívták a város és a környék általános nagyrabecsülését.
1627-től 1773-ig a fiumei kollegiumnak 39 rektora volt, első a sorrendben Grisogono Lőrincz, utolsó Carina József.
