Fiumei régi egyház.
Fiumei régi egyház.
A fiumei egyházat alárendeltségi viszonyában majd ide majd oda csatolják. A hagyomány szerint legelőször a pedenai püspökséghez tartozott, mely már a VI. században létezett. Vannak, kik Fiumét egykori püspöki székhelynek tekintik a tarsacticai püspökség czime alatt. Végérvényes itéletet e tekintetben még nem mondott a történelem. Figyelemreméltó ellenvetések megingatják a két okmány tanuskodásán nyugvó tarsacticai (Tersatto) püspökség iránti bizalmat. Állítólag Nagy Károly III. Leó előtt megengedte Paulinus nevü aquilejai patriarchának hogy hatáskörébe fölvegyen 6 püspökséget, azok között a tarsacticait is. Ugyancsak ezen jogot erősitette volna meg III. Otto 996-ban.
Az első okirat kelte: „actum Romae pridie nonas augusti imperii nostri III. indictione I” és ezt 803-ik év aug. 6-ára magyarázzák. Mely állitással szemben megjegyezhető, hogy az év nem lehetett a 803-iki, mert Nagy Károly uralkodásának harmadik éve nem felel meg az I. indictiónak.
96Továbbá Nagy Károly a 803. év augusztus havában nem volt Rómában. Az adományozással kitüntetett Paulinus patriarcha meghalt félévvel előbb: 802. január 11-én.
Másutt tarsacticai püspökségről sohasem tesznek emlitést. Nagy Károly egy izben Tersattóra helyezte át a polai püspökséget; de azután ujra Polába helyezte át.
Kobler szerint a legkisebb jel sincs arra nézve, hogy a Fiumara jobb partján horvát vagy dalmát püspök valaha joghatósággal birt volna.
Kétséges lévén a tarsacticai püspökség fennállása, mivel az első századokban az Albona melletti Arsa folyó volt a határvonal Dalmáczia és Velencze-Isztria között és az előbbi egyházi szempontból a salonai, az utóbbit az aquilejai püspök kormányozta, nem lehetetlen, hogy a régi eredetü vegliai püspökség viselt gondot Fiume területére a IV. és V. században. A VI-ikban Pedenához tartozott és 1028-ban beosztották Polához.
