A vármegye új felosztása.

Teljes szövegű keresés

A vármegye új felosztása.
1853-ban a közigazgatás véglegesen szerveztetvén, az új beosztás szerint a vármegye területe valósággal szétdaraboltatott.
Esztergom vármegye dunántúli része, a Komárom vármegyei kócsi és tatai járásokkal együtt alkotott egy közigazgatási területet, Esztergom székhelylyel. Hatósága alá egy város, három mezőváros, hatvannégy falu és huszonhat puszta tartozott. E terület közigazgatásilag a következőleg oszlott fel: 1. esztergomvidéki járás, 2. kócsi, 3. tatai járás, (utóbbi kettő vegyes szolgabíróság volt), 4. Esztergom város.
Esztergom vármegye főnöke Jagasich Sándor volt, a ki utóbb a Ferencz József-rendet, majd a helytartósági tanácsosi czímet nyerte és egészen az októberi diplomáig megmaradt állásában. Mellette két vármegyei biztos, egy vármegyei titkár, egy vármegyei orvos, egy segédhivatali igazgató és két irodatiszt működött, ezek mind idegenek voltak. Ellenben a járási hivatalokban a magyar elem kerekedett fölül. Az esztergomi járás szolgabírája Mattyasóvszky Sándor volt, mellette szolgabírósági segédként Zombory Lipót működött. A kócsi járás szolgabírája Nagyiday Sándor Lajos; ugyanott Miskey Géza, Kornyai Homoky András és Lukics Vincze voltak a szolgabírói segédek.
A tatai járás élén Reviczky Károly állott, mellette Horváth István és Leveleki Molnár Lajos működtek. Esztergom város közigazgatása élén Takács István polgármester állott. Az igazságszolgáltatás tekintetében Esztergom vármegye a cs. kir. buda törvényszék alá tartozott. Esztergom város és az Esztergom vidéki szolgabíróság területére kiterjedő hatáskörrel, külön járásbíróságot szerveztek, melynek hatásköre bűnügyekben a kócsi és a tatai járások területére is kiterjedt. Polgári ügyekben a tatai és a kócsi járási vegyes szolgabíróságok jártak el.
Míg az újjászervezett Esztergom vármegye a budai helytartóság alá tartozott, addig a vármegye dunáninneni részét, a muzslai járást, Komárom vármegyéhez csatolták, s egyúttal a pozsonyi cs. kir. helytartóság alá rendelték.
A muzslai járáshoz három mezőváros, huszonnégy falu és kilencz puszta tartozott. 1856-ban a járás élén Bory Károly állott; a járási tisztviselők, kettő kivételével, mind idegenek voltak.
Pénzügyigazgatás szempontjából a vármegye a budai pénzügyigazgatóság alá került. Tatán külön pénzügyőrség volt, élén pénzügyi biztossal.
El kell ismerni, hogy a beosztás igen jól festett a papiron, valójában azonban mind a közigazgatás, mind az igazságszolgáltatás terén meglehetős zavar uralkodott. Közgazdasági tekintetben különösen figyelemreméltó a vácz–pozsonyi vasútvonal kiépítése, mely még az 1850. év folyamán elkészűlt; a vácz–párkány-nánai szakasz 1850 november 15-én, a párkány-nána–pozsonyi szakasz pedig egy hó mulva, deczember 16-án adatott át a forgalomnak.
Ezzel Esztergom a fővárossal, valamint Bécscsel, közvetlen vasúti összeköttetést kapott.
A takarékpénztárak közül csupán az 1845-ben alakult Esztergom városi takarékpénztár állott fenn, melynek 1856-ban Heya Imre és Andrássy Mihály voltak igazgatói.
Az önkényuralom első éveiben mindennemű társas összejövetel a legszigorúbban eltiltatott, így a társulati élet is teljesen hiányzott. Még 1856-ban is csak egy temetkezési egylet állott fenn Esztergomban, mely 1851-ben alakult, s a melynek elnöke Segesdy József volt, s ekkor csak tizenöt tagot számlált; 1859-ben 412azonban a tagok száma 1500-ra emelkedett. Ordódy Tivadar kanonok elnöklete alatt 1858-ban egy második temetkezési egyesület alakult Esztergomban, 600 taggal. 1857-ben végre sikerült egy Casinó-egyletet megalakítani, mely Jagasits Sándort választotta elnökévé; 1859-ben már 200 tagja volt, leginkább a hivatalnokok köréből, mert a vidéki úriosztály óvatosan kerülte a társadalmi érintkezést a hatalom embereivel.
A tanintézetek közül, a papnevelő-intézeten kívül, a Benedek-rendű gimnázium állott fenn, melyet 1852-ben nyolcz-osztályúvá egészítettek ki, s a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumtól érettségi vizsgálatok tartására nyert engedélyt. 1858-ban már 208 hallgatója volt. 1857-ben mozgalom indúlt meg egy reáliskola emelése érdekében, mely még ebben az évben megnyílt.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem