Levéltár rendezése.
Levéltár rendezése.
Brunswik főispáni helytartó alatt rendezték a vármegye levéltárát. Midőn a főispáni helytartó a vármegye kormányzatát átvette, a levéltárt a legnagyobb rendetlenségben találta; az ő rendeletére először a levéltárt zárt helyiségbe tették, melynek kulcsa ezentúl a vármegyei főjegyző kezébe volt letéve, majd a szekrényeket csináltatott, s megkezdték a levéltár rendezését. 1774 június 27-én a helytartó jelentése szerint a rendezés már annyira előrehaladt, hogy az iratok befogadása czéljából újabb szekrényekről kellett gondoskodnia. (Századok 1903. évfolyam.)
Brunswik Antalt a főispáni helytartóságban gróf Galánthai Balogh László, a Szent István-rend vitéze váltja fel, a kit Mária Terézia királynő főleg a közelgő háborúra való tekintettel, az újonczozás keresztülvitele czéljából nevezett ki. Bár az országgyűlés nem volt egybehíva, a vármegyék nagy buzgalommal fogtak hozzá a katonaság kiállításához. Esztergom vármegye 120 újonczot, Batthyány József herczegprímás 100 felszerelt huszárt, a báró Sándor család ugyancsak 12 felszerelt huszárt, az esztergomi káptalan pedig 200 aranyat ajánlott fel a háború költségeire. Kardélre azonban nem került a dolog, mert az 1779 május 13-án Teschenben kötött béke véget vetett a hadi készülődéseknek. (Századok: 1878, 501.)
A vármegye alispáni székében 1764 óta Sissay János ült, a ki megválasztását megelőzőleg, már több mint tíz éven át, szolgabíró volt és húsz évet meghaladó időn át állott a vármegyei közigazgatás élén; ő szervezte az ellentállást II. József rendelete ellen, s mindaddig megmaradt a helyén, míg a császár a vármegyét önállóságától megfosztotta.
