II. József. A türelmi rendelet.
392II. József.
A türelmi rendelet.
A türelmi rendelet.
Mária Terézia halála után a trónt II. József foglalta el, a ki az összes régi történelmi intézmények romjain az egységes Ausztriát akarta megalkotni. Szakítva családja hagyományaival, első intézkedései a vallási téren jelentkeztek. Türelmi rendelete a vármegyében alig keltett visszhangot, legalább a hivatalos vármegyében, honnan a protestánsok teljesen kiszorúltak, semmi esetre sem. Magából Esztergom szabad királyi városból is ki voltak zárva a protestánsok, a zsidókat ellenben megtűrték. A vármegye lakossága túlnyomólag katholikus vallású volt; az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint, 17.027 katholikus mellett 169 ágostai és 3651 református lakott a vármegye területén. A közigazgatás vezetésében az egyháziak döntő befolyást gyakoroltak, így azután, midőn a főpapság megkezdte a harczot a türelmi rendelet ellen, a vármegye is hozzácsatlakozott. A türelmi rendeletet különben ki sem akarták hirdetni a vármegye területén, csak 1782-ben tárgyalták a közgyűlésen, midőn ellene felírtak a kanczelláriához. E felírat kétségkívűl a fehérvári püspök felterjesztésének behatása alatt keletkezett, tartalmuk és eszmemenetük is teljesen megegyezik egymással. A felirat kifejti, hogy miután a türelmi rendelet többet enged a protestánsoknak az I. Lipót és III. Károly királyoktól kibocsájtott rezoluczióknál, ezért ebben törvénytelenséget lát a vármegye közönsége, de különben II. József császár nincs megkoronázva, ezért rendeletei általában véve érvénytelenek; ez áll a türelmi rendeletére nézve is. (Marczali, Magyarország II. József korában II. 157.)
