Hadi készülődések
Hadi készülődések
Napoleon hadainak fenyegető fellépésére a bécsi kormány 1809 elején, bár kissé elkésve, megkezdte az előkészületet a francziák elleni hadjáratra. Maga az ország prímása, fáradságot nem ismerve, járta be az országot, hogy a nemességet a felkelésre ösztönözze és a vármegyéket a hadi készülődések gyors keresztűlvitelére serkentse. Ő elnökölt Esztergom vármegyének márczius 15-én tartott közgyűlésén, melyen a nagyszámban egybegyűlt vármegyei nemességen kívűl, gróf Cziráky Antal főispáni helytartó és az esztergomi főkáptalan tagjai is megjelentek. Az örökös főispán megnyitójában előadta, hogy saját kötségén öt lovas-századot állít ki, mire a vármegye, a nemesi felkelésen kívűl, egy 150 főből álló hatodik század kiállítását határozta el. Egyúttal felterjesztést intéztek a királyhoz, hogy az ekként kiállítandó 900 főnyi lovasezredet Károly Ambrus főherczeg nevét viselje. Az ezred parancsnokává a herczegprímás báró Luzsénszky Jánost nevezte ki, míg a vármegyétől kiállítandó VI. század tisztjeinek a következőket választották: I. kapitánynyá: Gaizler Antal táblabíró, II. kapitánynyá Zsitvay Károly, főhadnagyokká: Balogh László és Bozzay János, alhadnagyokká Csenkey Pál és Varga Mihály. Grófz Cziráky Antal főispáni helytartó ez alkalommal egész évi főispáni helytartói illetményét (1500 forint) felajánlotta a VI. század költségeire. Ezen a közgyűlésen a nemesi felkelés ügyét is tárgyalták. Mivel több oldalról hangsúlyozták, hogy különösen a szegényebb nemesek nem bírják majd a felkeléssel járó költségeket viselni, az örökös főispán 3000 forintot ajánlott fel a szegénysorsú felkelő nemesek segélyezésére, mire a káptalan 1000, a jelenlevő birtokos nemesek 100–100 forintot írtak alá, így még a közgyűlés alatt e czélra 5970 forint gyűlt egybe.
A kormány azonban a nemesi felkelősereg egybehívásával mindegyre késett. A vármegye csak az április 27-én tartott közgyűlésen tárgyalta az erre vonatkozó legfelsőbb leiratot, mely alkalommal az alispán bejelentette, hogy 65 főből álló lovas és 79 gyalogos nemes felkelő várja a behívásra szóló parancsot. A felkelt nemesség tisztikarát a közgyűlés a következőkép alakította meg. A lovasságnál: kapitány Sissay József, főhadnagy Bekeő Imre; őrmester Menyhárt Sándor; káplár Andrássy Ferencz. A gyalogságnál: kapitány Misits László, főhadnagy Baky Károly, őrmester Rigler Ignácz, káplárok Móricz Imre és Ollé József.
A győri ütközet után (június 14.) I. Ferencz király és tanácsosai még mindig a háború folytatására gondoltak. Ezért a július 11-én és 13-án tartott közgyűlésen, melyen gróf Cziráky Antal helytartó elnökölt, egy új szabad lovas-csapat kiállítását határozta el a vármegye. Az augusztus 7-én tartott közgyűlésen felolvasott királyi leirat 210 újonczot követelt a vármegyétől. A közgyűlés, noha a vármegye ebben az évben, a nemesi felkelésen és a Károly Ambrus nevét viselő ezreden kívűl, 550 főnyi katonát adott, zúgolódás nélkül megtette az előkészületeket a ráeső újonczok kiállítására, csupán azt határozták el, hogy a szabad csapat szervezéséhez az újonczok kiállítása után fognak hozzá. Mindamellett még az év őszén megkezdték a szabad csapatok szervezését, míg végre az október 14-én kötött schönbrunni béke egy időre véget vetett a hadi készülődéseknek.
