Keresztély Ágost. Gróf Esterházy Imre. Egyházlátogatók.
Keresztély Ágost.
Gróf Esterházy Imre.
Egyházlátogatók.
Gróf Esterházy Imre.
Egyházlátogatók.
Ez időben Keresztély Ágost szász herczeg ült az esztergomi érseki székben. Hosszú főpásztorkodása alatt (1707–1725) főtörekvése oda irányult, hogy a magyar prímások ősi jogait és kiváltságait visszaszerezze, az egyházvédnöki jogok gyakorlása körül mutatkozó visszaéléseket megszüntesse, s főpásztori méltóságának minél nagyobb tekintélyt és befolyást szerezzen. E mellett élénk tevékenységet fejt ki a közügyekben, s Esztergom vármegye közgyűlésein is gyakran megjelent. 1712-ben az összes magyar kath. papság ruházatát szabályozta. Érdemeiért 1714-ben III. Károly császár Magyarország prímásait a római szentbirodalmi herczegek czímével ruházta fel. Utóda gróf Esterházy Imre (1725–45) főleg bőkezű alapítványaival tette nevét emlékezetessé. Legalább 22 templomot, iskolát és paplakot épített, vagy alakított újjá; összesen két millió forintot fordított művelődési és közjótékonysági czélokra. Mindamellett a XVIII. század közepén csak 16, majd 18 anyaegyház volt. E század egyházi viszonyaira főleg az 1732. és az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvek nyújtanak érdekes adatokat. Az 1732. évit Sóvári Kellió György esztergomi prépostkanonok az 1755.-it gróf Csáky Miklós herczegprímás megbízásából, Kusznits György esztergomi apátkanonok szerkesztette. Az 1732. évi egyházlátogatás alkalmával a következő plébániák állottak fenn: Esztergom-Viziváros, Nyergesújfalu, Dorog, Süttő, Bajna, Nagycsév, Visegrád, Nagyölved, Magyarszőgyén, Bátorkeszi, Bart, Köbölkút, Kicsind, Kőhídgyarmat, Kéménd, Muzsla; az 1755. évi egyházlátogatás alkalmával három plébániával több van, mert Párkány, Csolnok és Dömös önálló plébániák lesznek. E mellett az iskolák száma is gyarapodik. 1732-ben 33 kath. kántortanító van; 17 faluban az iskola jó karban áll, tízben ellenben elhanyagolt, 16 faluban pedig nincs iskola. Esztergom szabad királyi városban két elemi iskola állott fenn. A jezsuiták hatosztályú gimnáziumába 167 tanuló járt. 1755-ben 39 kántortanító és 35 iskola volt a vármegyében és a városban; a gimnáziumi tanulók száma 277-re növekedett. 1732-ben az egyházlátogató, a kerületi papsággal együtt, Muzslán kerületi gyűlést tartott, hol a papság fegyelmére, a templom vagyonának kezelésére, a számadások ellenőrzésére és a hittan tanítására nézve hoztak határozatokat.
Az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint, az 1732. évi állapotokhoz képest, haladás észlelhető. Az egyházak felszerelései, már jobban megfelelnek a követelményeknek, a templomok jobb karban vannak, a plébános és a kántortanító jövedelme sok helyen jelentékenyen javul. A papság műveltsége is jóval nagyobb színvonalon áll. Az 1755-iki egyházlátogatás több magánkönyvtárról emlékezik meg.
