Szalkai László.
Szalkai László.
Szatmári utóda lett Szalkai László, a Mária királyné és György őrgróf kegyencze. Szalkai Bakócz pártfogoltjaként kezdte pályáját, 1520-ban kanczellárrá nevezték ki, mely állását azonban inkább magánczéljaira használta fel. 3321520-ban váczi, majd egri püspök lett, de csak 1525-ben, a pápai követ sürgetésére szentelték pappá, majd püspökké.
Szalkai már nem akadályozhatta meg a hitújítás előnyomulását, valamint nem tudott a Rákoson és Hatvanban félelmetes erővel előtörő köznemességgel megküzdeni. 1525-ben több rendbeli intézkedést tett ugyan a bányavárosi, beszterczei és a budai polgárok között fellépő tanok tovaterjedésének megakadályozására, de azok végrehajtását nem tudta kieszközölni.
Az 1525. évi május 7-én tartott rákosi országgyűlésen a köznemesség részéről heves támadásokban volt része. Szalkai, hogy hatalmát megtartsa, kész volt Szapolyai Jánossal szövetkezni, sőt a királynét is rávette, hogy ne gördítsen akadályt a hatvani gyűlés megtartása elé.
Ezen az országgyűlésen igen ügyesen védte magát, de látván az ellene irányuló közhangulatot, éjjel elillant. Mindennek ellenére 1526 márczius 4-ig megtartotta a kanczelláriai méltóságot és a király bizalmát mindvégig bírta. A törökök támadásának hírére Lajos király az 1526 márczius 26-án tartott tanácsűlés után Esztergomba ment; alig volt itt azonban néhány napig, midőn Tomori kalocsai érsek ápr. 13-án Budára, onnan pedig Burgio pápai követtel együtt Esztergomba ment, hogy megvigye a vészhírt Szulejmán hadainak Konstantinápolyból történt elindulásáról. (Millen. Tört. IV. 486.)
Lajos király csakhamar visszatért Esztergomból Budára, a hol egymást érték a tanácskozások, Szalkai prímás már a június 2-án tartott értekezleten 1000 gyalogost és 400 lovast ajánlott fel a törökök elleni hadjáratra.
Midőn a török sereg a Szávához ért, az esztergomi érsek és a káptalan néhány száz fegyverest küldött a péterváradi táborba.
