Belvizek rendezése.
Belvizek rendezése.
A Berettyó árterületére úgyszólván nyitott kapukon tört be a Hortobágy, a Kálló, az Ér, a Kösmő és a Kis-Körös vize, az árterületen belől is jelentékeny vízfolyások képződtek, így a Hamvas, Ölyvös, stb.
A fekete-körösi társulat árterületére a Gyepes patak, Kölesér, Korhány-ér, inándi patak és a Barakony-ér szállított jelentékeny víztömeget.
A Sebes-Körös társulat árterületére jelentékenyebb idegen víz nem tört be, de az árterületen belül itt is jelentékeny belvízfolyások képződtek, mint a Kutas, Csente, stb.
Kezdetben a Berettyó-társulat és általában a bihari társulatok csak az ármentesítésre szorítkoztak. Az ártéri birtokosok azonban a belvizek rendezését mind nyomósabban sürgették, sőt a Hortobágy mentén lefolyó belvizek rendezésére, a hortobágyi csatorna építésére 1879-ben külön társulatot is alakítottak, melybe a Berettyó-társulat is belépett és elvállalta a mezőtúr–borzi szakasz építési költségeinek 2/5 részét.
266A Hortobágy-társulat érdekeltjeinek szertehúzása miatt a társulat egészséges fejlődésre nem volt képes és így csakhamar kormánybiztosság alá került. A mi nem lett volna reá nézve nagy baj, hanem végzetes lett reá nézve az, hogy munkálatát az első kormánybiztosság idejében csak rendkívüli nagy áldozatokkal tudta megkezdeni. A Hortobágy-társulat nem tudott pénzt kapni s így elfogadta a Magyar Országos Bank ajánlatát, melynek értelmében a bank előlegezte a pénzt és egyszersmind végezte is a munkát. A bank azonban csak 8 km. csatornát ásott ki és azért egy millió forintot követelt, minden köbméter földmozgósításért átlag egy forintot. Erre a Berettyó-társulat is közbelépett, de csak annyit érhetett el, hogy a bankkal a szerződést felbontották. A Hortobágyhoz való hozzájárulás a Berettyó-társulatnak közel egy millió forintjába került, vagyis annyiba, a mennyiért maga a Mezőtúrtól Borzig terjedő 41 kilométer csatornát biztosan felépíthette volna.
A Kálló beömlése a Berettyóba Csiff pusztánál.
Fekete S. felvétele.
Belátta a Berettyó-társulat, hogy takarékossága teljesen illuzórius, ha más érdekeltség ártereit nagy kölcsönökkel megterhelteti. Átlátták a többi bihari társulatok is, hogy a társulatok keretén belől külön belvíz-társulatok megalakítása veszélyes, mert külön érdekeltségekkel nem lehet összefüggően és egységesen a belvizeket rendezni és a külön társulatokkal a belvízrendezés jóval többe kerül. Így a társulatok egymásután kimondották, hogy feladataik közé sorozzák a belvizek rendezését is.
E határozat új korszakot nyitott meg a társulatok életében. A belvízrendezés ugyanis oly nagy területen, mint a bihari három ármentesítő társulat árterülete, nagy feladat volt.
Ma már legnagyobb részben a társulatok belvízcsatorna-hálózataikat is felépítették. E nagy kiterjedésű és szövevényes belvízcsatorna leírása messze túlhaladná a jelen ismertetés szűk keretét, azért csak röviden megemlítjük a főbb csatornákat.
A Berettyó és Körös völgyén, a kiépített Hortobágy és a tervezett Ér-csatornán kívül, legnagyobb a fekete-körösi társulat felfogó csatornája, mely Vízes-Gyánnál a Sebes-Körösből indul ki és északról déli irányban haladva, Tamásdánál nyiltan torkollik a Fekete-Körösbe. E csatorna a Fekete-Körös és Sebes-Körös deltája felé eső dombvidék vizeit fogja fel és másodperczenként 39,0 m. víz levezetésére épült. A csatorna legnagyobb részben töltések közé van fogva. A felfogó csatorna 55 kilométer hosszú; a fekete-körösi társulat ennek építéséhez 1893. évben fogott hozzá.
A Berettyó-társulat Kék-Kálló csatornája, a Nyírségről befolyó vizeket Derecskénél és Konyárnál fogja fel. Különösen érdekes a Kálló-csatorna torkolati szakasza, a Kállót ugyanis nyiltan óhajtották a Berettyóba vezetni, másrészt pedig az árterületen nem akartak töltéseket építeni, nehogy ez az esetleg kitörő árvízeket Bakonszeg, Berettyó-Ujfalu és Péterszeg községekre felfogja; ezért a Kállót Bakonszegtől Csiffig 9.5 kilométer hosszban párhuzamosan 267vezették a Berettyóval és e szakaszon a Berettyó jobbparti gátját a Kálló balparti töltéseül felhasználták.
A Berettyó-társulat 1894-ben kezdette meg a Kék-Kálló csatorna építését és 1897-ben fejezte be. E csatorna a Berettyó-társulat árterületén 62 kilométer hosszú és másodperczenként 19.6 m3 vizet vezet le.
A Kálló-csatorna építése tette lehetővé az alsó Nyírvidék lecsapolását. Az e czélra alakult társulat a Kálló-csatorna alsó szakaszának építési költségeihez 120,000 frttal járult és ezzel jogot nyert arra, hogy mintegy 600 kilométer hosszúságú tervezett belvízlecsapoló-csatornát és lecsapoló-árkait a Berettyó-társulat Kálló-csatornájával összekösse.
A Sebes-Körös társulat legnagyobb belvíz-csatornája a Kutas-csatorna; ez szedi össze a Sebes-Körös jobbpartján, illetőleg a Sebes-Körös és a Berettyó deltájában keletkezett belvizeket, ebbe szakad a Berettyó-társulat Ölyvös csatornája. A Kutas-csatorna Szeghalomnál nyíltan torkollik a Berettyóba. Alsó szakaszán a lefolyó vízmennyiséget másodperczenként 24.00 m3-re számították.
