A Berettyó-társulat.
A Berettyó-társulat.
Nem volna az ismertetés teljes, ha a társulatokra vonatkozó lényegesebb adatokat fel nem sorolnók; azért röviden a következőket említjük meg:
A Berettyó-társulat székhelye Nagyvárad; árterülete a műszaki ártérfejlesztés alapján 340,736 kat. hold, 2.587,120 korona kataszteri tiszta jövedelemmel. A társulat árterülete a Berettyó jobbpartján a Hortobágy-csatornáig és az ivánfenéki társulat határáig terjed, a Berettyó balpartján pedig a szomszédos Sebes-Körös társulat határáig.
A társulat kötelékébe tartozik Biharból 38 község, Békésből kettő, Jász-Nagykún-Szolnokból egy, Hajduból hat. A társulat védvonala a közbeeső magaslatokkal a Berettyó jobbpartján H.-Szt. Imrétől Szeghalomig 90 kilométer, a Berettyó balpartján Szalárdtól a darvas-csökmői határig 75 kilométer hosszú. A Kösmő két gátja 367, a Kálló torkolati gátja 9.5 km. hosszú. A társulatnak a Berettyón 41 zsilipe, 19 őrháza és 3 felügyelői laka van. A telefonhálózat 138 kilométer hosszú.
A megtervezett és kiépített csatornahálózat 586 kilométer hosszú, 3 szivattyúteleppel, 8 őrházzal, 50 drb. zsilippel, illetőleg tiltóval és közel 190 híddal. Ebből eddig a társulat kiépített 302.9 kilométer csatornát, 2 szivattyútelepet, 4 őrházat, 18 zsilipet, illetőleg tiltót és 96 hidat, illetőleg átereszt.
A Berettyó-társulat egyik szivattyú-telepét Szeghalom alatt Kernyén, a Berettyó folyó mellett építtette fel. E szivattyú-telep czentrifugál-szivattyúja 1.00 méter átmérőjű, gépe 125 indikált lóerejű és másodperczenként 1600 liter vizet képes 2.65 méterre felemelni. Másik szivattyú-telepét a társulat a sárréti csatorna torkolatára, a Hortobágy mentén Borznál építtette fel. Ide két darab 100 méter átmérőjű czentrifugál-szivattyút állított, két drb. egyenként 75 indikált lóerejű gőzgéppel. A szivattyúk másodperczenként 3160 liter vizet képesek 1.00 méterre emelni.
A társulat adóssága 9.372,000 kor. Ebből a társulat 5.400,000 koronát fordított az ármentesítésre, 2.000,000 koronát a belvízrendezésre és ugyancsak 2.000,000 koronával járult a Hortobágy költségeihez. A társulat az államtól évenként 133,675 kor. 52 fill. adóvisszatérítést kap, mely összeg az újabban megállapított adóvisszatérítés és közel jövőben megállapítandó vasúti hozzájárulással együtt kb. 190,000 koronára fog rúgni.
A kölcsönök után a társulat törlesztés és kamat fejében 512,800 koronát fizet, egy katasztrális holdra tehát a műszaki ártérfejlesztés után átlag 1.50 kor. évi teher esik. Az árterületet a különböző fekvés szerint 5 osztályra osztották és a hozzájárulási arányszámot 0.5, l, 4, 6, 8-ban állapították meg.
A társulat az adóvisszatérítés és egyéb kisebb jövedelméből fedezi a fentartás, igazgatás költségeit, melyek évenként 95,000 koronára rúgnak, a fenmaradó összegen pedig 8–10 év alatt belvízcsatorna-hálózatát építi ki.
A társulat elnöke ez idő szerint Korniss Károly gróf, alelnöke Kováts Béla. A Berettyó-társulatnál külön igazgató és külön főmérnöki állást szerveztek, egymás mellé rendelt hatáskörrel. A társulat igazgatója Tatár Zoltán; főmérnöke Korbély József; szakaszmérnökök: Klein Ignácz és Horváth Mór; pénztárnok: Varga Ákos; ellenőr: Hollósy Dezső. Van a társulatnak ezenkívül 3 gátfelügyelője, 1 csatorna-felügyelője, 19 gátőre és 10 csatornaőre.
268A társulat volt elnökei közül különösen ki kell emelnünk Nadányi Miklóst, ki a legválságosabb időkben viselte az elnöki tisztet és árvízvédekezésnél is tisztviselőinek maga mutatott követendő példát. Nagy érdeme, hogy a hortobágyi első vállalati szerződést közbelépése után sikerült megsemmisíteni és hogy a Berettyó-társulatnál a drága vállalati munkát abban az időben sikerült kiküszöbölni, midőn a vállalati munkának még sok lelkes barátja volt. Az ő elnöksége alatt fejezte be a társulat árvédelmi munkálatait, az ő elnöksége alatt kezdte meg a belvízrendezési munkákat, részben neki is köszönhető, hogy az utóbbi két évtized alatt a Berettyó-társulat rendszeresen dolgozott és munkálatait házilag, jól és olcsón végezte.
A borzi szivattyútelep.
Az eredeti tervrajz után.
