Társaskáptalanok.
Társaskáptalanok.
A székeskáptalanon kívül még a következő társaskáptalanoknak akadunk nyomaira:
I. Keresztelő Szent János egyházának társaskáptalana. 1472-ből bírjuk az első értesítést létezéséről. Az 1554. évi adókönyv szerint Bedő falu birtokosa.
464II. Szent László király sírjának és Szent István első vértanú egyházának társaskáptalana. Alapítója Kálmáncsehi Domonkos váradi püspök. Alapítási ideje 1495–97. A régi premontrei prépostság birtokai átmentek tulajdonába. 1557-ben a székeskáptalan feloszlása után átvette az országos levéltár vezetését, míglen 1566. ápr. 7-én megszünt működni.
III. Szűz Mária kisebb egyházának társaskáptalana. A XIV. század elején keletkezett, 1557-ig állott fenn.
A váradi püspökség alapításával Szent László király az első példát adta, az egyházi tekintetben felettébb elhanyagolt tiszántúli részeken újabb egyházi intézmények létesítésére. A nagy király nevéhez fűzüdik a szent-jobbi apátság alapítása, mely halálakor is különös gondoskodásának tárgya volt. Példája csakhamar élénk követésre talált nemcsak a váradi püspökség főpásztorai, hanem főleg a vármegye területén birtokos nemzetségek körében. Már a tatárjárás előtti korszakból is több egyházi intézmény létezéséről tudunk. A középkor későbbi szakában számos monostor létesült, melyek az egész középkoron át virágzottak s csak a mohácsi vészt követő zivataros időkben szüntek meg.
A szent-jobbi convent pecsétje.
A Bunyitay Vincze tulajdonában levő eredeti rajz után.
