A székeskáptalan alapítása.
A székeskáptalan alapítása.
A székeskáptalan még a püspökség előtt alapíttatott. A XIV. század elejéig a püspököt is ez a testület választotta, mígnem XXII. János pápa tudatta a káptalannal, hogy ezentúl ő fog alkalmas főpásztorról gondoskodni. Mindazonáltal Báthori András még választott püspök volt és csak utóda neveztetett ki a pápa által 1345-ben. A káptalan birtokvizsonyai a tatárjárás utáni korszakban, az adománylevelek elpusztulása miatt csak hosszas birtokperek utján nyertek rendezést; főleg a Demeter püspökkel (1345–1372) folytatott birtokperek miatt, a káptalan a birtokaira és egyéb jogaira vonatkozó oklevelek egybegyűjtésével Imre olvasókanonokot bízta meg. Ez a 1373–74 közt szerkesztett gyűjtemény A váradi káptalan legrégibb Statutumai néven ismeretes. (Megjelent: Nagyvárad 1886). Egybegyűjtött oklevelei sok becses adatot szolgáltatnak a püspökség történetére nézve.
A székeskáptalan középkori birtokai a következők voltak. (Bunyitay i. m. II. 273–282.) 1. A székvárosban: Várad város ú. n. Hétközhely, Új-Bécs, Szent-Péter. – 2. Bihar vármegyében: Alpár, Apáti, Ábránháza 1406, Babostya 1552, Bagamér 1348, Barakony, Beghes 1271, Bekény 1457, Bessenyő 1319, Bikács, Csehi, Csökmő 1470. előtt, Gáborján, Vizes-Gyán, Harsány, Iklód, Irász 1470, Jenő (a Fehér-Körös partján), Kakucs, Kalóztelek, Kékös, Kér, Kisháza, Méhes, Miske 1387, Nyárszeg, Egyházas-Ősi, Hegyköz-Pályi, Petegd, Piski, Revid, Rojt, Rontó, Sályi 1319, Selénd, Szalacs, Szeghalom, Szentpéterszeg, Szentelek 1435, Székelyhíd, Széplak, Pap-Tamási, Ér-Tarcsa, Hegyköz-Ujlak 1549, Vasad és Zomlin.
