Apátságok.
Apátságok.
Alább közöljük a mai Bihar vármegye területén alapított egyházi intézményeket oly csoportosítással, a mint egyes szerzetesrendek birtokában voltak.
I. Benedekrendű apátságok:
1. Szentjobbi apátság. Keletkezése a hagyomány szerint, Szent István szentté avattatásával függ össze. Alapítója, Szent László király különös figyelemben részesítette és meghagyta Álmosnak, hogy a monostort kőből építtesse fel. II. Géza és III. István királyok újabb adományokkal gazdagították. A tatárpusztítás közepett a szerzeteseknek sikerült a Szent Jobbot megmenteni s Raguzába vinni. A veszedelem után Simon apát visszatért elpusztult székhelyére s az apátság régi birtokaira vonakozó adományleveleket újból kiállíttatta IV. Béla királylyal. Mindazonáltal régi fényét nem bírta többé visszanyerni. A XV. században az apátoknak a szomszédos birtokosokkal sok küzdelmük volt, mely a Reszegeiekkel 1448-ban egész véres összeütközéssé fajult. 1458-ban már anynyira el volt hagyatva, hogy Vitéz püspök az apátság birtokait egy Váradon székelő társaskáptalan alapítására kivánta fordítani. 1461-től már csak administratorok igazgatták és hiteles helyi jellegét is elvesztette. 1501-ben az apátság a pálosok birtokába jutott. (Bunyitay – i. m. II. 317–49. – Balics L. – A kath. egyh. története II. 2. 205. l.)
2. Almás monostor. Kalotaszeg vidékén (ma Kolozs vármegye). 1238-ig a benczések birták. Ez évben László comes, a kolostor kegyura elűzte őket és helyökbe premontreieket telepített. A tatárjárás alatt elpusztult. IV. Béla király 1249-ben Almást és a szomszédos birtokokat Pál országbirónak adta; ekkor már említés sincs róla. (Balics i. m. II. 2. 161. – Bunyitay II. 349–50. – Theiner Mon. I. 161.)
3. Gyerőmonostora. Almás-monostorával átellenben feküdt. A hagyomány szerint szintén Benedek-rendü volt. 1241-ben a tatárok feldúlták, de a tatárpusztítás után ismét virágzott. 1275-ben Mikola fia Kemény, a jelenleg virágzó Kemény család őse, két halastavat és a Szamoson malmot ajándékozott az apátságnak.
A XIV. században már nincs említés felőle. (Bunyitay II. 355–56.)
Adorján vár romjai.
Heyer Arthur aquarellje.
4. Szent-János apátsága. A XIII. század utolsó negyedében mint nemzetségi apátság tünik fel. A mai Szent-János helységtől délnyugatra, a Sebes-Körös partján terült el, a hol azelőtt a János-vitézek monostora állott. 465A Hont-Pázmán nemzetség kegyurasága alá tartozott. A XVI. század első évtizedében már megszünt. (Komáromy András – Századok 1893. évf. 877. l.)
II. Ismeretlen rendü apátságok:
1. Csoltmonostori apátság. Vésztő község környékén feküdt. Legrégibb emlékét a Váradi regestrum őrizte meg számunkra. 1383-ban van utoljára említés róla. (Balics – i. m. II. 2. 247. Bunyitay – i. m. II. 375.)
2. Culusi apátság. IV. Gergely pápa 1238. évi oklevele említi első izben, de hogy hol volt, nem állapítható meg. Bunyitay szerint nem egyéb, mint a szent-jobbi apátság eltorzított neve.
3. De Curru vagy Currudi apátság. Nagy-Kürüben volt. Emlékét szintén a Váradi regestrum őrizte meg. A tatárjárás alatt valószinüleg elpusztult, mert többé nincs említés róla. Helyét némelyek Kerekiben, Bunyitay Berettyó-Ujfalu táján keresi. (Endlicher 641., 653., 677. – Bunyitay i. m. II. 364.)
A herpályi csonkatorony.
Saját felvételünk.
4. Egyedi Mindszent apátság. Diószeg mellett terült el. A tatárjárás előtt, valószinűleg a Guthkeled nemzetség tagjai által alapíttatott, a kik Egged birtokában voltak, még a tatárjárás előtti korszakban. 1270-ben Egged, Sárfő, Kágya és Péteri helységek birtokosa. 1275-ben Péter, a kegyúri család tagja, a monostort megrohanta és az épület köveit Diószegre vitette. 1374-ben említik utoljára. (Csánki D. Magyarország tört. földr. a Hunyadyak korában I. 607. – Hazai okmt. VII. 124. l.)
5. Szent Mihály arkangyal gáborjáni apátsága. Berettyó-Ujfalutól északkeletre feküdt. Alapítója egy Gáborján nevü férfiu. Első ismert apátja Johem (1212–18) volt, kinek nevét egy per őrizte meg. 1405-ben még fennállott, de később már nincs nyoma.
6. Gerlai apátság. A csolt nemzetség kegyurasága alatt állott. A XIII. században virágzott. 1257-ben Keres a birtokosa. Helyét a mai békésvármegyei hasonnevü puszta jelöli. (Bunyitay i. m. II. 385.)
7. Szentimrei apátság. Emlékét a Váradi regestrum őrizte meg. Helye a Berettyó völgyén a mai Szent-Imre.
8. Tordai apátság. A váradi regestrum említi első ízben kegyurait: Valkót és ennek rokonát Pétert. Apáti nevü birtokon jobbágyai laktak, a kik 466miatt 1229. körül az apátság perbe keveredett. (Vár. reg. 366. §.) Helyét a békésmegyei Tordán kell keresnünk.
