Prépostságok.
Prépostságok.
III. Premontrei rendű prépostságok:
1. Monostoros-Ábrány. Helyén jelenleg Felső-Ábrány helység terül el. Még az Árpádkorban elpusztult.
2. Szent István vértanu váradelőhegyi prépostsága. A premontrei rend legrégibb prépostsága hazánkban. Keletkezését 1130 tájára tehetjük. II. István király alapította s a lotharingiai Királyvölgyből telepített szerzetesekkel népesíté be. Alapítója mindazon kiváltságokkal felruházta, melyekkel a királyi monostorok rendelkeztek. Hiteles hely volt és a prépostok főpapi jelvények viselésére voltak feljogosítva. II. István királyt a monostorhoz tartozó egyházban temették el. 1241-ben teljesen elpusztult, de a tatárjárás után ismét benépesült. Idővel, 1453. táján István prépost alatt, csaknem néptelenné lett s ettől kezdve csupán commendatorok igazgatták, míg végre 1495–97 közt Kálmáncsehi Domonkos püspök Szent László király tiszteletére társaskáptalanná alakította át. Birtokai a következő helységekben voltak: Hernek (Diószeg határában) 1307, Szeben, Őssi 1341, Monostoros vagy Felső-Ábrány, Margitta mellett 1451, Almamező 1435, Győr (Sarkad közelében) 1435, Tamási a tatárjárás előtt. (Bunyitay i. m. II. 388.)
3. Nyir-Pályi. Alapítóit az Ákos nemzetség tagjai között kell keresnünk. Túlélte a tatárdulást, 1332–37 közt még megvolt, de további sorsa ismeretlen.
A szentmiklósi klastrom tornya.
A Bunyitay Vincze tulajdonában levő eredeti rajz után.
IV. Ismeretlen rendű prépostságok:
1. Szent Lélek dienesmonostori prépostsága, melynek csak birtokai voltak a váradi egyházmegye területén, a XII. század második felében már fennállott s akkoriban Becse fiai Lukács és János voltak kegyurai. A tatárjárás utáni időben a Becse-Gergely nembeliek versenyeztek a kegyuraságáért, mely versengés még 1300-ban is folyt. Az 1332. évi pápai tizedlajstrom már csak mint lelkészséget említi. (Monum. Vat. I. sorozat III. k. 67.)
2. Pétermonostora. Társa Dienes-monostorának. A Becse-Gergely nemzetség kegyurasága alá tartozott. 1258-ban még fennállott, egy szigeten, Bethlen helység közelében, (most Szolnok-Doboka megye.) (Fejér Cod. dipl. VII. 4. 120. Bunyitay – i. m. II. 413.)
