A róm. kath. egyházmegye fejlődése.
A róm. kath. egyházmegye fejlődése.
Míg a görög-keletiek egyesítésének ügye lekötve tartá a püspökséget, az egyházmegye is lassav fejlődésnek indult.
1732-ben, midőn Forgách Pál püspöki helytartó egyházlátogatást tartott, még csak 16 helyen volt lelkész, de ezek közül is csak néhány volt 562plébánia, még pedig: 1. Várad-Újváros 1716-tól; plébánosai eleinte a váradi kanonokok voltak. 2. Debreczen 1719-től kegyesrendűek végezték a lelkészi teendőket. 3. Diószeg 1725-től uradalmi káplán. 4. Székelyhíd 1714-től az uradalmi kápolnában kapuczinusok végezték az isteni tiszteletet. 5. Szent-Jobb 1728-tól plébánia. 6. Micske 1713-tól plébánia. 7. Élesd. 8. Mező Telegd; de a plébániák e két utóbbi helyen csak később létesültek. 9. Pecze-Szőlős 1731-től hittérítők működtek. 10. Bélfenyér 1713-tól plébánia. 11. Gyula. 12. Endrőd. 13. Szilágy-Somlyó, az egyedüli, mely a XVI–XVII. század viharait átélte. 14. Kárásztelek 1706-tól plébánia. 15. Belényes 1712-től plébánia. 16. Margitta 1722-től plébánia.
Csáky Imre grófnak 1732. augusztus 28-án bekövetkezett halála után Luzsinszky László báró (1733–34) és Okolicsányi János (1734–36) rövid ideig tartó püspöksége mélyebb nyomokat nem hagyott az egyházmegye történetében.
Csáky harmadik utóda s testvér-öcscse, Csáky Miklós gróf 1737-ben püspöki székének elfoglalása után csakhamar folytatta nagynevű elődének félbenmaradt alkotásait. Csáky először a még mindig zilált püspökségi birtokviszonyokat rendezte, majd üveg- és posztó-gyárat alapított, püspöksége utolsó éveiben hozzálátott a püspöki palota és a székesegyház felépítéséhez, de 1747-ben kalocsi érsekké neveztetvén ki, a székesegyház és a püspöki palota felépítése utódára Forgách Pál grófra (1747–57) hárult. Az új püspök, Forgách Pál, Olaszi külváros fölött jelölte ki a székesegyház helyét, és az alapkövet, nagy ünnepélyek közepett, 1742. május 1-én tették le. Hosszas alkudozások után sikerült a káptalant is megnyernie, hogy székhelyét a városon kívül az épülő székesegyház szomszédságába helyezze át, és ezzel megalakította a mai „Káptalansor”-t.
Forgách lelkesedve karolta fel a görög katholikusok unióját. 1748-ban tett felterjesztésére végre Kovács Melét, Várad kerületi főesperes, a görög egyesültek segédpüspökévé kineveztetett, a ki új méltóságát még ez év végén elfoglalta.
