Diluvium. A Sárrét altalaja. Ártézi kútak.
Diluvium. A Sárrét altalaja. Ártézi kútak.
A Sárréten, mint ezt az ártézi kútak fúrásai igazolták, a diluvialis altalaj a földszinttől 75–185 méter mélységig tart. E mélységben 20–30 méter vastag agyagréteg váltakozik 4–5 méter vastag homokos agyag- és tiszta homokrétegekkel. Az alluvialis vékonyabb és lazább agyagrétegeken a víz átszürődik és egymássl közlekedik, a diluvialis agyagrétegek azonban a közéjök ékelt vízvezető rétegek között, a víz közlekedésének útját elzárják. A diluvialis rétegek alatt a harmadkor felső tagjának (plioczén korszak levantei emeletének) vastag csillámos homokja tölti be azt az úgyszólván kimeríthetetlen vízmedenczét, melyből az artézi kútak vize a felszínre szökik.
Az alluvialis és diluvialis rétegek határa éles és határozott, a diluvialis és plioczén rétegek határa azonban elmosódott. E jelenség arra vall, hogy a plioczén korszak tengere nem egyszerre, hanem lassanként apadt el és lassanként adott helyet a diluvialis korszak rengeteg kiterjedésü mocsarainak. Az ártézi kútak fúrásai igazolták, hogy a diluvialis rétegek Szegedtől kezdve északra, Püspök-Ladánytól kezdve délre lejtenek vagyis hogy a diluviumot megelőzőleg a legnagyobb depressio körülbelől Hód-Mező-Vásárhely, Szentes és Dévaványa körül volt. Szegeden a földszinttől 140–150 méterben ér véget a diluvialis réteg. Hód-Mező-Vásárhelyen 185, Püspök-Ladányban 75 méter, Zsigmondy püspök-ladányi furásai (1878 és 1886-ban), nem különben Félixfürdőbeli szerencsés furása (1885-ben) adták meg az ösztönt ártézi kútak fúrására.
Ujabb időben rendkivül megszaporodott az artézi kútak száma, nem csupán a síkságon, hanem a folyó felső völgyében. Igy Belényesen is fúrtak ártézi kútakat, hogy jó ivóvizet nyerjenek.
A régebbi ártézi kútak közül felemlítjük a szalontai kútat; ezt Zsigmondy Béla 1890-ben fúrta. A kút 248.75 mtr. mély, naponként 421,000 liter 18 C fokú vizet ad.
B.-Ujfaluban Nyíry István 1893-ban fúrt ártézi kútat. A kút 255 méter mély, naponként 172,800 liter 25 C fokú vizet ad. Itt ujabban második ártézi kútat is fúrtak, szintén sikerrel.
Báránd, Szerep, Udvari, Szalacs, Diószeg és Székelyhíd 1892–1895-ben fúrott ártézi kútjainak mélysége kisebb, a felszökő víz mennyisége és hőfoka csekélyebb.
Általában mennél mélyebb valamely ártézi kút, annál bőségesebb és annál melegebb a vize, a hegyekhez közelebb általában nagyobb a víz nyomása.
