Kunhalmok.
Kunhalmok.
A mocsarakat és ezeket szabályszerű sorrendben követő halmokat, melyeket a nép kunhalom, törökhalom és őrhalomnak nevezett el, sokan diluvialis vagy ó-alluvialis eredetüeknek tartják.
Ily halmokat nagy számmal találunk a Sárrét szélén. A kunhalmokról Szabó József azt tartotta, hogy azok zátonyszerű képződések, erősebb vízjárások hordalékai, melyeket az ember csak később használt fel czéljaira, főként temetkezési helyül. Később némileg módosította nézetét és azt mondja: 18Ha ó-alluvialis magasabb síkon vagy éppen hegyi vidéken van ilyen halom, az ember művének tartható; de ha alantabb, a legmélyebb alluvialis síkon találunk ily halmot, akkor azt a folyó-víz is emelhette és annak eldöntésére, hogy a természet vagy az ember műve-e, ketté kell vágni. A hagyomány a halmokat emberi kéz művének tartja. A honfoglalás kezdetén e halmok voltak szállásai, községei őseinknek, ide menekültek a vizek áradásai elől, innen kísérték figyelemmel az ellenség mozdulatait és őrtüzeket gyújtva, innen adtak hírt az ellenség közeledéséről.
A királyerdői cseppkőbarlang bejárata.
Munkácsi L. felvétele.
