Thököly Imre.
Thököly Imre.
Az erdélyi menekült bujdosók élére 1678-ban az ifjú Thököly Imre állott. A hozzája szegődött kurucz-lengyel haddal a Felföldre tört, október 16-án bevette Beszterczebányát, majd innen Körmöczbányát foglalta el, melynek pénzverőjében 180,000 darab aranyat foglalt le és ezekből a saját nevére pénzt veretett. Október közepén hatalmába került Léva vára is.
A megrettent bécsi udvar, Szelepcsényi primás útján, békeajánlatot tett neki és egyszersmind útnak indította a Wrbna és Dünewald tábornokok alatt álló hadat, melylyel Thököly november 1-én Szent-Kereszt tájékán megütközött. Három óráig tartó véres harcz után, Thököly vereséget szenvedett. Közel 1500 embere maradt a csatatéren. Thököly ezzel kiszorult a vármegye területéről és a bányavárosokat, valamint Lévát a győzőknek volt kénytelen átengedni. (Wagner, Hist. Leopoldi. – Millen. Tört. VII. 343.)
A LÉVA MELLETTI KOHÁRY-EMLÉK.
Münz Márk felvétele
1679-ben a kuruczczá lett Józsa István, volt tályai lelkész tört Selmeczbányára, honnan nagymennyiségű aranyat és ezüstöt zsákmányolt, a várost pedig felgyújtotta és azután visszavonult. 1680-ban a harczoló felek a mirigyhalál miatt békét kötöttek.
De a békének inkább csak fegyverszünet jellege volt. A bécsi udvar mindenképen a törökökkel való béke meghosszabbítására törekedett, a mi XI. Incze pápának sehogy sem tetszett, mert már 1679-ben óhajtotta, hogy Lipót béküljön ki a magyarokkal és készüljön a török háborúra. Midőn azonban az Ampringen elnöklete alatt álló pozsonyi kormányszék megbukott, Lipót végre – kénytelen-kelletlen – 1681 április 28-ra Sopronba országgyűlést hirdetett.
