Városok a XIII. században.
Városok a XIII. században.
A vármegye megalakulásával, a XIII. század második felében, már a városi élet is fejlődésnek indult. Bars város lakosai az 1270–1279 között kiállított oklevelekben polgároknak mondatnak. (Wenzel, VIII. 332. XII. 259.) Bars már a XIII. század végéről fenmaradt oklevelekben mint szabadalmakkal bíró város említtetik s ekkor már túlnyomóan magyarok lakták. 1240-ben még az elővárosban magyar és német vendégeket találunk. IV. Béla király 1244-ben az előtte megjelent magyar és német vendégek részére szabadalomlevelet állított ki. E vendégekről említés történik még 1253-ban is. A német vendéglakók idővel teljesen beolvadtak a magyarokba, a mit némileg elősegített az is, hogy még a várszerkezet fennállása idejében, a vendéglakók, bizonyos fontos esetekben, a barsi várispán fenhatósága alá rendeltettek, kinek évenként karácsony táján terménybeli járandóságok fizetésére köteleztettek. A város élén a comes villicus állott. Bars városa már a XIII. században kifejlett iparral és mint a garammelléki útvonal góczpontja, jelentékeny kereskedelemmel bírt és főleg a borkereskedés virágzott. (Wenzel, VII. 103. – VII. 335. – XII. 259. – Barsi J. dr. id. értekezése.) II. Endre király Szent-Benedek helységnek Pest és Buda városokéhoz hasonló szabadalmakat adott (1217), de Szent-Benedek csak lassanként és csak rövid időre volt képes a városi jelleggel bíró helységek közé emelkedni. Keresztúr lakosai 1246-ban nyertek István esztergomi érsektől szabadalomlevelet. A helység, a mai Garam-Szent-Kereszt, 303a szabadalomlevélben oppidumnak mondatik. Körmöczbánya, mint láttuk, tisztán németekkel népesült be. E város fejlődését külön fejezetben tárgyaljuk.
SASKŐ VÁRA.
Saját felvételünk
