Az alsóváradi földvár.
Az alsóváradi földvár.
Anonymus szerint Árpád, Huba fővezérlete alatt, Zuardot és Kadusát küldte Nógrád és Nyitra elfoglalására. A két vezér átlépvén az Ipolyt, egész a Garam és Zsitva partjáig jutott, hol azonban már ellentállásra találtak. Midőn a Garamon átkeltek, a mai Várad helység közelében földvárat találtak, melyet elfoglalván, három napig pihentek, bevárandók a Böngér fia, Bors 298vezérlete alatti csapatokat. Bors hadaival egyesűlve, a magyarok hada oly tekintélyes számú volt, hogy a népek mindenfelé meghódoltak. Bors a hozzája csatlakozott szlávokkal a zólyomi erdőbe ment, hol az észak felől betörő ellenség támadásai ellenében torlaszokat építtetett, míg a sereg zöme a Zsitva folyónál táborba szállott s onnan Nyitra elfoglalására indult.
Ezzel tehát Bars vármegye elfoglalása befejezést nyert. Kérdés már most, mely törzsek vették birtokukba a mai Bars vármegye területét. Sajnos, okleveles emlékeink erre nézve nincsenek, de megfelel e kérdésre Anonymus. Szerinte a kúnok közül Bors, Borsod várának ispánja lett és annak a vidéknek minden gondját Árpád reá bízta. Ő építtette Bars várát is. Legközelebbi szomszédja Ketel, ugyancsak kún ember, a Duna és a Vág egybefolyásánál kapott földet.
A magyarok letelepedésére nézve, legközelebbi bizonyítékaink a helynevek, így a folyó és a folyómenti nevek, mert a magyar, mint lovas nép, leginkább a folyók mentén szeretett tartózkodni, hol buján nőtt a fű s e mellett halászattal is foglalkozhatott. Ily helynevek: Magosmart, Szőlős, Solymos. A garam-szent-benedeki apátság részére 1075-ben kiadott oklevélben már a következő magyar helynevekkel találkozunk: Bálvánd, Belleg, Füss, Keresztút, Koszmály, Kovácsi, Ladány, Mikófalva, Szénásfalu, Szőlős, Tajna, Taszár, az Árpádkorban Tessér, hol besenyők laktak, Tolmács, Zsemlér. Általában a vármegye területe első királyaink idejében már eléggé népes volt, mert Zólyom vármegyébe, mely a XII. században alakult, Barsból tót lakosság települt.
AZ ALSÓVÁRADI FÖLDVÁR.
Saját felvételünk
