A vizsgálóbizottság működése. Kiengesztelődés.
A vizsgálóbizottság működése. Kiengesztelődés.
E közben csakugyan megkezdte működését a Péterváradra kiküldött bizottság. A nemesség folyamodásának mégis lett annyi foganatja, hogy a Hintho ezrednek csak két századát küldték a védelmére, a másik kettőt pedig a vármegye belsejében helyezték el, hogy a csendre és nyugalomra felügyeljen. Szinte érthetetlen azonban, hogy a könnyen fölizgatható nép között még most is szabadon hagyták járni-kelni a vladikát. A helytartótanács nemcsak április 22-én és május 20-án, hanem június 10-én is egyenesen őt tette felelőssé minden bajért, s idején, sőt már 1733 végén is figyelmeztette a királyt, hogy bűnös üzelmeivel ez a püspök folyton veszélyezteti a köznyugalmat, örökösen bujtogatja a szerbeket a hatóság s fennálló rend ellen, s addig nem is lehet remélni a nép lecsillapodását, míg ezt az izgága embert el nem távolítják onnan. Most már nem arra kérték III. Károlyt, hogy bilincsekbe veresse, hanem csak arra, hogy „jó módjával tegye őt el valahová”. (Értekezések a tört. tudom. köréből XV. k. 599–603.)
Időközben azonban Békésben a pórlázadást leverték és a bécsi udvar, a szerbek megnyugtatása végett, az engesztelődés útját választotta. E végből Jovanovics Vincze metropolita közbenjárására, a ki 1734 október hava óta Bécsben tartózkodott, lemondtak a vallásunióról és május 18-án kiállították a szerbek részére az új szabadalomlevelet.
Jovanovics, hogy az udvarral elfeledtesse a Pero-féle lázadást, a szabadalom-levél kiállítása után, Budán át Péterváradra ment, hol július 20-án megnyitotta a görögkeletiek kongresszusát. Ezen a kongresszuson állapították meg a szerbekből alakítandó új lovas ezred költségeit. Ez az ezred mai napig is fennáll, s hadkiegészítési kerülete most is Szabadkán van. Az alakuláskor megállapított szabályok szerint, ebben az ezredben, az ezredesen és az alezredesen kívül, valamennyi tisztnek szerbnek kellett lennie.
A bécsi főhaditanács, úgylátszik, a magasabb tiszti rangok osztogatásával akarta megnyugtatni a katonai pályára lépő szerbeket. A szerbek pedig szinte becsületbeli kötelességüknek tartották az ezred felállítását, mert kizárólag Szegedinácz Peróra akarták tolni az elfojtott lázadás vádját és most a hirtelen megváltozott viszonyokhoz azzal akartak alkalmazkodni, hogy pénzt és katonát ajánlottak fel az udvarnak. És az új ezred, mely ma a 4. számú huszárezred, a következő évben már részt vett a törökök elleni hadjáratokban.
