A vármegye magatartása.
A vármegye magatartása.
Míg a többi vármegyék egymásután tagadják meg a terményjárandóságokat és az újonczokat, addig Bács-Bodrog vármegye 1789 október közepén tartott közgyűlésében megadott mindent, a mit a császári leirat követelt. A nemzeti ellentállásnak itt semmi nyoma sem volt. Habár az adó nehezen folyt be s nagy volt a hátrálék, azért akadálytalanul folyt a földmérés, II. József rendszerének egyik leggyűlöltebb intézkedése. A vármegye magatartásának az lehet egyik főoka, hogy katonasággal volt megszállva, mely könnyen vérbe fojthatott volna minden ellentállást; másrészt pedig az idegen, jórészt német telepeseket nem hatotta át a nemzeti érzés, de meg nem is lehettek hálátlanok azok, a kik mindenüket a császárnak köszönhették.
A külviszonyok, valamint a többi vármegyékben támadt nemzeti ellentállás, végre is megtörték az önkény uralmát. 1790 január 1-én érkezik le a vármegyéhez a helytartótanács leirata, mely magyar és német nyelven kiadva, már külsőleg is szakított a régi rendszerrel. Dezséri Bachó János belső titkos tanácsos, kerületi biztos még német nyelvű leiratában felhívja a vármegye alispánját, hogy február 1-re hívja össze a rendeket, a királyi leírat meghallgatása végett. Az alispán közvetetlenül a kerületi biztos leíratának kézhez vétele után, január 7-én megteszi a szükséges intézkedéseket a közgyűlés összehívására s a közgyűlés színhelyéül Óbecsét tűzte ki.
A rendek február 1-én csakugyan összegyűltek Óbecsén. A közgyűlést Bachó János kerületi biztos nyitja meg. Nyomban felolvastatja a királyi leiratot és a helytartótanács rendeletét. A vármegye felíratot intéz II. Józsefhez. E felírat teljesen elüt a többi törvényhatóságok felírataitól; hangja alázatos, a vármegye alattvalói hűségének hangsúlyozása mellett, hálájának ad kifejezést, hogy panaszai meghallgatásra találtak. A felírat további részeiben az országgyűlés mielőbb leendő egybehívását, egyúttal a közigazgatásnak és az igazságszolgáltatásnak a régi állapotokba való visszahelyezését sürgeti. Végül április 7-ére újabb közgyűlést tűztek ki. A felíratot megküldték gróf Hadik András főispánnak is, kérvén öt, hogy miként a karok és a rendek kívánják és ő felségétől kérik, úgy ő is igyekezzék a főispáni székbe mielőbb visszatérni. Ebbeli reményükben meg is hívják az április 7-én tartandó közgyűlésre.
