II. József visszavonja rendeleteit.
II. József visszavonja rendeleteit.
Mire azonban a feliratot elküldték, már útban volt II. József január 28-án kelt végrendeletszerű leirata, melylyel úrbéri és türelmi rendeleteinek kivételével, összes intézkedéseit megsemmisítette s az országot az 1780. évi állapotba visszahelyezte. E leírat leérkezése után a vármegye szinte lázas buzgalommal fogott II. József összes intézkedéseinek megsemisítéséhez. Február 12-én leérkezik gróf Hadik András leirata, melyben a főispáni méltóságba való visszahelyezését tudatja; ugyanerről értesíti a vármegyét a helytartótanács is. Február 19-én kelt leiratában a helytartótanács ismét a latint teszi hivatalos nyelvvé.
A vármegye az április 7-re hirdetett közgyűlést már márczius 3-án tartotta meg. E közgyűlésen mindenekelőtt visszahelyezik az 1781-ben megválasztott tisztikar életben levő tagjait. Az első alispáni tisztet Kovács József, a másodalispánit pedig Piukovics Antal foglalják el. A közgyűlés után a visszahelyezett tisztikar legott az 1785–90. évi közigazgatás összes intézkedéseinek megsemmisítéséhez fog. A népösszeírásra és az adókivetésre, valamint a felmérésekre vonatkozó iratokat a helységek elöljáróitól bekívánták, sőt Szabadkának meg is kellett esküdnie, hogy mit sem tart vissza belőlük. Ezeket azután, az április 7-én Baján tartott közgyűlés után, zeneszó mellett elégették, a házszámokat levakarták vagy leakasztották. (Rácz Soma czikke: évkönyv 1908.) Ily lelkes hangulatban érkezik a szent korona hazahozatalának híre, mire a vármegye Rudics Máté 179vezérlete alatt nemesi bandériumot küld Budára, hogy a koronánál díszőrséget álljon. (Századok, 1881., 336. l.)
De megmozdultak a szerbek is. Történeti jogaikra és kiváltságaikra hivatkozva, külön nemzeti igazgatásra és külön területre tartanak igényt. E mellett azonban be akarnak jutni az országgyűlésbe is. Putnik Mózes metropolita már 1790 márczius 22-én folyamodik, hogy a görögkeleti püspököket és néhány világi szerbet is hívjanak meg az országgyűlésre. A szerbek azonban ezúttal nem értek czélt, mert az országgyűlés az óhitű püspökök ülési és szavazati joga tekintetében mitsem határozott. Gróf Hadik András főispán már nem vehetett többé részt visszaállított vármegyéje kormányzásában, mert 1790 márczius 12-én elhalálozott. Helyébe márczius 19-én Ürményi József királyi személynök került, a ki egyúttal Pest vármegye főispáni helytartója is volt.
Ürményi főispán országos dolgokkal lévén elfoglalva, a vármegye ügyeivel keveset foglalkozhatott. 1791 augusztus 1-én Zomborban közgyűlést tartott, mely alkalommal Kovács Józsefet ismét első, Odry Andrást pedig másodalispánná választották meg. Főjegyző Márffy Lipót lett.
