A békekötés után.
A békekötés után.
Miután időközben a békét megkötötték, I. Ferencz király elrendelte a felkelt nemesség hazabocsátását és november 21-én Székesfehérvárról kelt levelében értesíti erről a vármegyét. A bácsi felkelt nemesség, mely ekkor Székesfehérvárott volt, deczember 10-én indult hazafelé. Útját Bicskéről Budaőrsre, majd onnan Soroksárra, onnan Laczházára, Kúnszentmiklósra, Szabadszállásra és Izsákra vette, innen egy napi pihenő után Vadkertre, deczember 20-án pedig Halasra érkezett. Onnan Jánoshalmán át, deczember 22-én vonult be Bajára. Itthon a Bácska ekkor valóságos tábori kórház volt. Ide hozták a háború sebesültjeit. A helytartótanács rendeletére Zomborban katonai kórházat rendeztek be, de mivel az itteni épületek a sebesültek befogadására elégteleneknek bizonyultak, a Baracskán levő katonai magtárt is katonai kórházzá alakították át. (Dudás Gyula i. h. Évkönyv 1906. évf. 162–185.)
A békekötés után Bács-Bodrog vármegyét is felszólították a háború költségeinek fedezésére. A gyűjtés megindíttatván, 26.034 frt gyűlt egybe; ezenkívül a vármegye önkénytes adományokból 141 lovat, 3320 mérő zabot és 2345 mérő búzát szolgáltatott be a kincstárnak. Mindezek az áldozatok azonban nem voltak elegendők a kincstár helyzetének javítására. A nádor még 1809 deczember 26-án is felszólította a vármegyéket és a szabad királyi városokat, hogy az újonnan kibocsátandó bankók ércz-alapjának fedezetéül aranyat és ezüstöt szolgáltassanak be; de a bácskai városok, kimerültségükre hivatkozva, nem teljesíthették e kívánságot.
A franczia háborúkkal karöltve járt a gazdasági kimerültség és a pénzügyi válság. A papírpénz értékének csökkenése következtében, a közhitel megszűnt s a pénzügyi bukás többé már nem volt elkerülhető. Az új pénzügyminiszter: gróf Wallis, 1811-ben egyszerű eszközhöz nyúlt, a mennyiben a függő adósság értékét egy ötödére szállította le. E rendelkezést az 1811. évi február 20-án kelt pátens adta a lakosság tudtára. A leírat február 28-án érkezett le Szabadkára; kihirdetését márczius 15-ére halasztották. Ily viszonyok között hívta össze az uralkodó a rendeket az 1811. évi augusztus 25-én Pozsonyban tartandó országgyűlésre, a melyre a vármegye Rudics Mátét és Szucsics Józsefet küldte követekül.
Mielőtt még az országgyűlés megnyílt volna, a vármegye augusztus 5-én tartotta meg ezúttal első ízben, az új vármegyeházban, tisztújítását, mely alkalommal Odry Andrást négy jelölt közül ismét első alispánná választották, míg a másodalispáni tisztet Vojnits Fábiánnal töltötték be, a ki azt 1819-ben bekövetkezett haláláig viselte.
Ebben az évben a közigazgatási beosztás tekintetében is lényeges változás állott be. A vármegyét 5 járásra osztották fel; a meglévő négy járáson kívül, az ötödiket, a telecskeit újonnan szervezték. Ez a járási beosztás 1820-ig maradt fenn.
