A katholikus egyház a hódoltság alatt.
A katholikus egyház a hódoltság alatt.
A szerencsétlen végű mohácsi csata után következő török hadjáratok Bács és Bodrog vármegyét pusztasággá tették, s evvel e részeken az egyházi életet is kioltották. Bács várát a török már 1529 január 23-án szállotta meg. Kalocsát, az egyházmegye másik székhelyét, 1529 augusztus 29-én. A bácsi részek végleges meghódoltatása 1542-ben történt, s evvel beállott a török uralom, a mely Bácskát és Bodrog vármegyét másfél századon át lenyűgözve tartotta. Az érseki széket a szentszék ugyan 1530-ban betöltötte Frangepán Gergely érsek személyében, de székhelyei török kézen lévén, egyházmegyéjében nem tartózkodhatott, s ez a kalocsai érsekeknek a török hódoltság ideje alatt állandóan megközelíthetetlen maradt. Magyar lakosa a bácskai részeknek a török hódoltság alatt csak gyéren volt. De a török uralom nyomása következtében már 1550 táján kezdtek a széltében itt lakó szerbekhez dalmát katholikusok bevándorolni, a mely bevándorlás során apróbb kath. hitközségek keletkeztek. 1687-ben kezdődik a bunyeváczok tömeges bevándorlása. Bácsban, Baján, Szabadkán, Zomborban és Szegeden és ezek szomszéd helyein is szórványosan telepedtek meg. Néhány évvel későbbre esik a sokacz nép bevándorlása. Ezek Szántovát, Béreget, Monostorszeget, Szontát, Vajszkát, Bogyánt, Plávnát és Bácsot népesítik be. Bácsba még előbb bunyeváczok is jöttek Gradovból, Doljna-Tuzlától egy órányi távolságra, a bácskai születésű Radnics Mihály ferenczrendű szerzetes vezetése alatt.
