Vallási mozgalmak 1526-ig.
Vallási mozgalmak 1526-ig.
A bácsi érseki székhely felállítása idejében a katholikus hitélet Bács vármegyében és a Szerémségben már szép fejlődésnek indúlt. E részek magyar lakossága a vallási visszahatás elnyomatása után, Szent László és Kálmán király 307alatt szívesen fogadta be a kath. vallást, a mire különösen Szent István és Szent Imre szentté avatása buzdítólag hatott, királyaink üdvös törvényei pedig a vallási élet fejlődését mozdították elő. Templomok épültek a két magyar szent fejedelem tiszteletére, a kik oltáraikról hatottak lelkesítőleg magyar népökre. A szerzetes élet, hazánk művelődésének e fontos tényczője, szintén virágzásnak indúlt a bácsi székhely területén. A királyi ház és főuraink vetélkedve alapítottak apátságokat, prépostságokat. Béla herczeg 1150-ben Bán-monostorát alapítja. A titeli társas káptalan alapítását Szent Lászlónak tulajdonítják; III. Béla neje, Ágnes, pedig 1173–1183 között a hájszentlőrinczi társas káptalant alapítja. IV. Béla Pétervárad mellett alapítja a Bélakúti apátságot. Ez időben állott fenn nár a gajdeli, oronti és a dersi prépostság és a szentfülöpi apátság is. Bácsban a templáriusok lovagrendje telepedik le. Templomuk még ma is áll.
A hitélet így a bácsi székhely területén felvirágozván, az érsekek éber szemmel őrködtek, hogy híveiktől a vallási tévelygést távol tartsák. Már II. Pál érsek (1188.), III. Béla tanácsosa, a király segítségével az akkor felmerült bogumilja, a Szerémségben patarénoknak nevezett tévtanát az egyházmegyétől távol tartotta. Utódja, János érsek (1202–1205.) szintén látván a veszélyt, Imre királyt a tévtan elnyomására buzdítja. Ez a tévtan már a XII. század végén a délvidéki szerbek között elterjedt és behatolt a magyar király földjére, Boszniába is. Bár sikerült eddig a kalocsai érseknek a Szerémségtől a keleti schismát távol tartani, de most a görög theologiai spekulácziónak ez új kinövése fenyegette a szerémi részekben a kath. vallást. Az isteni gondviselés azonban úgy intézte, hogy e veszély idején Csák Ugrin (1219–1241.) jutott az érseki székbe. Személyét nagy ész, kiváló hazafiság, személyes bátorság és főpapi buzgóság jellemzi. Mindjárt érseksége kezdetén a kalocsai ideiglenes székesegyház helyébe Montecassinoból behívott szerzetesekkel fényes székesegyházat építtet. Bácsban hospitiumot alapít, fenntartására alapítványt tesz, s annak vezetését a pápa engedélyével a cziszterczita-rendre bízza. A királynak tanácsosa és kísérője békében és háborúban a patarén mozgalmaknak szemes őre. A király elhatározta, hogy e mozgalmaknak, ha kell, erővel is véget vet. Hogy ezt könnyebben tehesse, II. Endre a déli részeket az érsek alá, a pápa pedig annak joghatósága alá rendeli. Ugrin megszerzi II. Endrétől Pozsega várát, hogy a Délvidéken működésének támpontot nyerjen. Ugrin gyakran behatolt a boszniai részekbe, de a tévtant elnyomnia nem sikerült. Ugrin azonban nem nyugodott. Más eszközökhöz nyúlt. Megalapította 1229-ben a Száván túli részekből a szerémi püspökséget. A püspökség székhelyéül nagyobb biztonság okáért a szerémi főesperesség területén fekvő keövi monostort jelölte ki, a melyből a benczéseket már Saul érsek kitette s az Ágoston-rendűeknek adta, de ezek is innen távozni kényszerültek, mire a monostor már 1200 után a kalocsai érsekségre ment át. Jövedelmét az érsek a püspökség fenntartására rendelte. A Száván túli részekhez csatolta még Margit császárné és Kaloján területét, a túlsó Szerémséget is. A pápa 1229 január 20-án a püspökséget kánonilag felállította. Az érsek ez intézkedésével kettős czélt ért el. Ezeknek a területeknek hathatósabb lelkipásztorkodásával nemcsak a görög schismát tartotta távol a Szerémségtől, hanem a patarén tévtan terjedését is meggátolta. Míg Ugrin érsek így az egyházmegyét a tévtanok ellen védte, keletről más veszély közeledett, a mongoljárás, mely a bácsi székhelyterületén a hitéletet egy időre ismét kioltotta. Batu kán közeledett mongoljainak töméntelen rajával, maguk előtt hajtván Kötöny vezér kúnjait. IV. Béla szívesen fogadta a kúnokat. Sok közölök a Bácska felső részében telepedett meg. 1241 márczius 17-én a mongolok már Buda és Vácz körül dúltak. Következett a sajómezei ütközet, Ugrin érsek a csata után a Sajó folyóban leli halálát.
Az ütközet utáni pusztítás Bácskát is elnépteleníti, Bácsot, Kalocsát, Keőt, a Bácska falvait a mongolok feldúlják; papsága, népe elvész és földönfutóvá lesz. Az erélyes IV. Béla szorgoskodásával azonban a bácskai részek csakhamar ismét benépesednek. Segítségére volt a királynak e nagy munkában IV. Incze pápa. Az esztergomi és kalocsai érseknek 1247 február 4-én meghagyja, hogy a királylyal karöltve, erősített helyeket alapítsanak a mongolok új támadásai ellen. Erre Benedek, kalocsai érsek (1241–1254) megerősíti Kalocsát, Bácsot. A szerémi püspökség székhelyét pedig a pápa rendeletére 1247-ben Szent-Ernye egyházába, Szirmium közelébe tették át. A hitélet is újra életre kelt. Az egyházmegye apátságai, prépostságai újra népesednek. Ezekhez Moys simighi főispán 308Bodrog megyében Dalacha mellett 1263-ban alapítja az Ábrám monostorát. Ugyanitt találjuk a Bodrogmonostori cziszterczita apátságot is, a Szerémségben pedig a Szent Benedek-rendű francavillai, a dombói és szentgergelyi apátságot. Kolostorok közül is fennállottak e korban a bodrogszigeti pálos, a bátmonostori ágostonrendű kolostorok. A ferenczieknek pedig Bácsban, Baján, Francavillában, Futakon, Kabolon, Küllődön, Szegeden és Szintaréven volt rendházuk. A domonkos-rendűeknek is volt házuk Francavillában, Czobor-Szent-Mihályon és Szegeden, végre a kármelita-rendnek Szegeden volt rendháza.
A hitélet bensőségéről e korban a Bácska községnevei tanúskodnak. Szent László a szabolcsi zsinaton 1092-ben előírja, míly szentek ünnepei ülendők meg. E szentek tiszteletére találunk a Bácskában templomokat, melyek után a község is nevét nyerte. A fellendült hitéletet azonban hamar és pedig ismét a Szerémségből veszély fenyegette a husszitizmus fellépésével. Balázs, kamonczi plébános, hozta Prágából, a hol az egyetemen tanúlt. Újlaki Bálint és Pécsi Tamás paptársaival terjesztette azt a Szerémségben, a honnan csakhamar Bácskában is elterjedt. A mozgalom nemsokára társadalmi felforgatás jellegét öltötte. Fegyveres husszita-csapatok Kalocsáig felhatoltak, fenyegetvén a vidéket. A kalocsai káptalan kérelmére a pápa a boszniai Szent Ferencz-rend főnökét, Marchiai Jakabot bízta meg az eretnekség megfékezésével, a kinek lángszava és szigorú intézkedései a népet csakhamar a józan útra térítették. Szekcsői Herczeg Ráfael érsek (1450–1456) érsekségének első tíz évében a magyar főurak hatalmaskodásai, de az érsek gyengesége is a hitélet hanyatlását vonták maguk után. De az érseket a Rómából ellene indított vizsgálat úgy megrendítette, hogy ezután nagyobb gonddal és erélylyel látott lelkipásztori hivatala után. Kitűnik az abból, hogy Kapisztráni Jánost ismételten kéri, hogy jöjjön Bácsba, hívei számára missziót tartani. Utódja Várdai István (1457–1471), a nagytehetségű diplomata, Mátyás király kedvencze, állandóan országos ügyekkel lévén elfoglalva, az 1464-ben kinevezett Péter bácsi kanonok, epifániai püspökkel és az 1467-ben kinevezett Fábián dersi prépost, szintén epifániai püspökkel, mint vikáriusokkal kormányoztatta a bácsi székhely területét.
Ez időben kezdte a török a Délvidékeket fenyegetni. A bácsi vár, mely Róbert Károly alatt kiépülvén, az érsek birtokába ment át, a Délvidék őrhelye, az érsekek pedig a kereszténységnek őrállói és Bács vármegye főispánjai lettek. Matucsinai Gábor (1471–1478) 1472-ben már ott jár a Száva partján és a védelmi intézkedéseket megteszi a török ellen. A végvárak költségeinek fedezésére a péterváradi apátságot kapja. A bácsi székhely kerületeit szintén az 1475-ben kinevezett Lajos segédpüspökkel kormányozza. Utódját, Handó Györgyöt (1478–1480) a nagytudományú főpapot, szintén a török elleni védekezés foglalkoztatta és így az egyházmegye ügyeivel nem igen foglalkozhatott. Az isteni gondviselés következtében azonban Váradi Péter (1480–1501) alatt fordulat állott be. A nagy államférfiú elvesztvén Mátyás király kegyét és Árva várában, majd Visegrádon raboskodván, 1490. május 20-án után történt kiszabadulása után a politikával felhagyott és idejét, tehetségét ezután kizárólag egyházmegyéjének szentelte. A hanyatlásnak indúlt fegyelem és vallásosság emelésére fordította minden igyekezetét. Bácsban lakott. A lazúlt egyházi fegyelem helyreállítására egyházmegyei zsinatot tartott. A plébániák vezetésének rendezésére elrendelte azok kánoni látogatását; híveit körlevélben a szentségek buzgó használatára intette. A papságnál az Isten igéjének hirdetését sürgeti s maga is alkalmaz Bácsban Szent Ferencz rendű atyát böjti hitszónoklatok tartására. Gondja kiterjedt a papnevelésre is. Növendékeit magasabb kiképzés czéljából egyetemekre küldi s gazdag könyvtárat alapít. Emellett rendezte érseki birtokait és a papság tizedjövedelmét. Működésében bácsi helynöke, Temesvári Gergely árkádia püspök volt segítségére. A honvédelemről is gondoskodott. Bácsi várát megerősítette, a Mosztonga mocsarat kimélyíttette, a várat vele körülfogta s a Dunával hozta kapcsolatba. Pétervárad és Zatha várait is védelmi helyzetbe hozta. Állandóan Bácsban tartózkodott, barátaitól és tisztelőitől környezve, a hol 1501-ben üdvös működésében érte a halál. Utódja: Frangepán György (1503–1520) Váradi nyomán haladt. Tevékenysége a hitélet emelésére irányúlt. 1510-ben Máté bodrogi főesperes, árkádiai püspök, s halála után Aranyáni János, bácsi prépost, szalubriai püspök voltak segítségére üdvös működésében, mint bácsi vikáriusok. Működését 1514-ben a bácsi részekben kitört pórlázadás zavarta meg. 1520 augusztus 20-án halt meg. Halála után 1521-ben Szulejman elfoglalta Nándorfehérvárt. 309A Szerémség és Bács vármegye népe már ekkor futásnak eredt. Evvel kezdődött a Bácskában és Szerémségben a hitélet bomlása, melyet az 1526. évi mohácsi csatavesztés utáni pusztulás teljesen megsemmisített.
