Paripás.
Paripás.
Paripás. A hódsági járásban van Liliomos és Bács között. Előbbi neve Parabuty. A templomi könyvek feljegyzései szerint már 1700-ban voltak itt letelepűlt szerbek. 1715-ben van négy adófizetője. 1722-ben már falunak írják. A következő években többször szerepel az adólajstromban. 1767-ben volt itt az első német telepítés. Az 1768. évi kamarai térkép szerint Parabutyon 113 szerb család lakik, a falu területe 4431 hold, 110 telekkel. A falu a kamarától bérli Csakovácz pusztát (1984 hold) és Goloszelistye pusztát (2008 hold.) Mindkét puszta a falu fölött van. A régi falunak helye a mostani falutól éjszaknyugatra, Hódság felé van feltüntetve. 1772 július 24-én volt a falu úrbéri rendezése, mikor az említett két pusztát meghagyták birtokában. 1781-ben németek telepedtek ide Hódság, Filipova s Karavukováról. Így 1782-ben is jöttek be németek nagyobb számmal Bukin, Novoszeló s Gajdobrából. A betelepülők a kincstártól 60 házhelyet, üres telkeket, három évi szabadságot és 18 forintot kaptak egy-egy ház építésére. 1786-ban már külföldi németek is jöttek, a kik egyenként házat, kocsit, tehenet, lovat kaptak. Az 1805-iki úrbéri új rendezés szerint volt itt 160 adóköteles és 7 szabad telek. Ezekből 98 telek a katholikusoké, 62 a szerb gazdáké. A szerb és a kath. papnak 1–1, a tanítónak 1/2, a jegyzőnek 1 1/4, a községnek 1 5/8, a mészárszéknek 1/2 szabad telke volt. Fölös föld 5/8 sessio. A szerb és a német lakosság között, mivel földjeik nem voltak egymástól elkülönítve, sok kellemetlenség volt. Ezért a szerbek sok évi megfontolás után 1816-ban készek még áldozatok árán is megszüntetni a mostani állapotot, ha földjeiket külön testben kapják ki. Eziránt kérvényt is adtak be a vármegyéhez. Ipara ekkor már virágzó volt. 1840-ben kaptak czéhszabadalmat az asztalos, lakatos, ács, kovács, szabó, takács stb. czéhek. A róm. kath. lelkészség 1767-ben szerveztetett. Nep. Szt. János tiszteletére emelt temploma 1811-ben épűlt és 1880-ban renováltatott. A gör. kel. templom 1775-ből való. A községnek ismert régibb pecsétje 1743-ból való. Az 1900. évi népszámlálás szerint Parabutyon 764 házban 4347 lélek volt. Anyanyelv szerint így oszlottak meg: 3643 német, 475 szerb, 194 magyar, 32 tót és egyéb. Vallás szerint volt 3725 róm. kath., 454 gör. kel., 94 izr., 37 ág. ev., 32 egyéb. A község határa 9109 kat. hold. Van a községben kaszinó, temetkezési egyesület, ifjusági egyesület és a megyei gazd. egyesületnek fiókja. Van téglagyár. Itt feküdt, nem messze a községtől hajdan Varjad falu. 1425-ben csak a Kéméndi család előnevében van említve, de 1433-ban már a Varjadi család is szerepel, 1457-ben pedig a Varjadi Császár család is. 1480-ban a Csobai és a Derzsi, 1499-ben pedig a Sántha család előneveként is szerepel. 1522-ben a megyei dézsmalajstromban még megtaláljuk, de azután nyoma vész. – Másik ily helység Mácsa, mely 1406-ban a Doroszlai Kis családé, később a Maróthiaké, majd ezek révén 1477-ben a Báthoriaké. – Itt lehetett valahol Tolmács is, melynek viszonyairól csak annyi tudható, hogy a XV. században fennállott. 1506-ban a Kenderesi családnak előneveként van említve.
