Palona.

Teljes szövegű keresés

Palona.
Palona. A palánkai járásban levő Plávna (ma Palona) kir. kincstári falu, Bácstól délnyugatra a Duna mocsarai között és a Vajas folyónak keleti oldalán fekszik. Ez volt a már 1522-ben említett Palona nevű falu, a mely az akkori dézsmalajstrom szerint adózói száma után (58) ítélve népes falu lehetett. A török defterek 1553-ban már Palavna néven említik a bácsi nahijében. A török korban változtatta nevét Plávnára, a melyet 1904-ig meg is tartott. A defterek szerint 1553–54. évben 4 adózó és 13 nem adózó házzal, továbbá 1570 körűl 23 és 1590-ben 27 adózó házzal bírt. A török hódoltság után is fennállott e falu és a Läperger-féle 1691–93. évi, a bácsi prépostság tizedét illető kimutatásban is bennfoglaltatik: Bács, Kajkovszelo (?), Novoszelo, Plávna, Bogojeva, Bogyan, Bukcsinovácz, Apra (?). Bács vármegye első összeírásában 1699-ben 18 gazdával szerepel s összesen 6 lova, 16 ökre, 18 tehene, 22 borja, 38 juha, 11 disznaja, 42 méhkasa volt, továbbá 11 kapa szőlője, 18 hold szántóföldje és 5 hold árpája. 1715-ben csak 11 adófizető gazdája, 1722-ben pedig 23 adózója volt. Cothmann 1763-ban Bukinból Plávnára jött át, ez kamarai falu volt csekély terjedelmű határral. Lakossága róm. katholikus sokaczok, a kik a szomszéd Morgas puszta szántóföldnek használt kis részét bérben mívelték. A morgási erdők mellett voltak a plávnaiaknak szintén szép tölgy- és cserfa-erdeik. A falu úrbéri rendezése 1772 június 27-én volt. E helység határai az 1768. évi kamarai térkép szerint kelet felé a Moroczka erdő, ettől ismét keletre Vrtok erdő és Viczka erdő. A falutól éjszaknyugatra van egy Zsotrog nevű halastó. Az 1880. évi katonai mappán Moroczka helyén egy Zsír és lejebb Srednya-suma nevű erdő van jelezve, a Zsotrog helyett pedig Sviniart látni. 1826-ban egy Csupalia dűlőt Novoszeló magának követeli és egy Bravszkoustye nevű nádas mocsárra Bogyán tart igényt. Jankó János (Adatok Bács B. sokaczok néprajzához) 90 határrészt említ, ezek között: Moroczka, Zsotrog, Jankovácz, Csupelia, Morgács, Kalos, Tuk, Vrtop, Veranyak, Debelják. A róm. kath. parókiát 1761-ben szervezték, de anyakönyvi feljegyzések már 1756 óta vannak. A Szt. Jakabról czímzett templom előbb ideiglenes, később szilárd anyagból épűlt, 1809-ből való. Mint rendesen más falvaknak, úgy Plávnának pecsétje is falusi jelvényeket tüntet fel: csoroszlya, szántóvas, kalász, alatta keresztbe téve ásó vagy kapa. Két ilyen, némileg eltérő vésetű pecsétet használtak az 1740-es években. A községet 1411876-ban árvíz, 1886-ban nagy tűzvész sújtotta. Az 1900. évi népszámláláskor Palonán volt 1903 lélek 359 házban. Anyanyelv szerint 138 magyar, 584 német, 1161 sokacz, 12 tót, 8 szerb. Vallás szerint 1836 róm. kath., 30 gör. kel., 3 ág. ev., 3 ref., 17 izr. 14 egyéb. A község határa 10,527 kat. hold. Ebből 1893-ban a községé 1022, a kincstáré 6449 hold volt. A község határában vannak: Zsidóduna, Vajas, Makkos, Cseres és Barkás. Az ú. n. Parlagi szőlőkben a Bácsújlak felől jövő út mellett egy régi nagyobb földvár található. A lakosság temetkezési és önsegélyző egyesületet tart fenn. Fiókja van itt a Délmagyarországi gazd. egyesületnek. Posta helyben, távíró Bács, vasúti állomás Paripás. E község környékén három helység pusztúlt el. U. m. Hullatag, mely 1448-ban szerepel és nagyjában Buki sorsát osztotta. (Erről más helyen van szó. 1480-ban a Sápi Szentbertalani család birtoka. Két évvel később a Patolcsiaké és még 1525-ben is ők az urai – Sáp falu ugyanazon a sorson volt. – Gyümölcsény 1334-ben érseki birtok, melyet másért cserél el.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT