Parrag.

Teljes szövegű keresés

Parrag.
Parrag. A palánkai járásban levő Parrag község Bácstól keletre fekszik. Előbbi neve Paraga. E községet aligha lehet a Zond mellett régebben említett Prágával azonosítani, a mely a mai Monosterszegtől keletre lehetett, s 1382-ben az óbudai apáczák birtoka volt egész a mohácsi vészig. A török defterekben említett Parragot lehet e község elődjének tekinteni, a mely, Steltzer közlése szerint, a bácsi nahijében Paraga, vagy Nagy-Parrag czímen 1554-ben és 1570-ben 1424–4, 1590-ben 19 adózó házzal van felsorolva. A mai helység első nyomát 1699-ben Bács vármegye legrégibb összeírásából ismerjük, a hol 22 parasztgazdával és 60 hold szántófölddel szerepel Paragh név alatt. Az 1715. évi vármegyei adólajstromban 23 adófizetővel szerepel. Ezután is folytonosan, mint adófizető szerepel az adójegyzékben. Az 1768. évi kamarai térképen Paraga falu Goladobra és Radovics puszták területén van feltűntetve 81 szerb családdal. 1772 aug. 19-én történt a falu úrbéri rendezése. Egy telekre 32 holdat számítanak; a falu az említett két pusztán kívül más önálló pusztával nem bír. 1785–6. években a földből szivárgó sok víz miatt egy félórai távolságra eső szárazabb talajra helyezték át a falut és 1790–3-ban kérték a kincstártól, hogy a templomot is oda tehessék át. 1791-ben az eladásra szánt kamarai birtokok leírása szerint Paragán csak 531 lélek volt, és pedig görögnemegyesűlt szerbek, a kik a palánkai uradalomba tartoztak. Így volt 1826-ban is s a gör. kel. szerbek 1798–1802-ben épített templomukhoz építtettek tornyot. 1900-ban Paragán volt: 1466 lélek, 265 ház. Anyanyelv szerint 1324 szerb, 48 magyar, 35 német, 19 tót, 40 egyéb nyelvű. Vallás szerint 1340 gör. kel., 15 ág. ev., 100 róm. kath., 10 izr. A község határa 3716 kat. hold. A lakosság földmívelő szövetkezetet tart fenn. Paraga régi czímerpecsétjéből ismeretes az 1730-as években használt, melyen Szt. György lovag lóháton, keresztben végződő dárdáját a sárkány torkába döfi. A körírat: „Sig. Reg. Caall Parága” azaz „Királyi kincstári Paraga pecsétje”. A második pecsét 1740–43. évekből ismeretes az akkor szokásos metszésű falusi jelekkel: csoroszlya, kalász, szántóvas egymás mellett, ezek alatt keresztbe fektetve egy lapát vagy kapa. Felűl e két betű: „S. P.” azaz „Selo Paraga.” Paraga neve az 1904. évi belügyminiszteri rendelet szerint Parrag-ra változott. Határrésze a Pelvay-szállás. A községtől nyugatra egy hosszas földháton két halom látható és Hódság felé a vasút mentében egy földvár maradványát lehet megfigyelni. A sztáro-szelo dűlőn volt első ízben a falu, a helyét ma is jelzi egy kereszt a földek között. A szerb beköltözés emlékét egy ikonosztáz, oltárkép őrzi, a melyet még az athoshegyi szerezetes hozott magával. Ez most a községház tanácstermében van. Van posta, távíró és vasútállomása.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT