Óverbász.

Teljes szövegű keresés

Óverbász.
Óverbász. A kulai járásban a Ferenczcsatorna déli partján fekszik. A verbász szó szláv eredetű s fűzfát jelent. Egy 1526 előtti térkép a bácskai Verbász helyén Vrbászt jelez. A török defterek a bácsi nahijében sorolják fel Verbászt 1590-ben, 36 adózó házzal. 1655-ben Wesselényi Ádámot beiktatják Verbacz stbi bácsvármegyei birtokba. Bács vármegye 1699. évi összeírásában Verbász még nem szerepel az adózó falvak névsorában. Az 1700. évi Olber-féle összeírásban Verbászt már falunak nevezik, a mely azonban hihetőleg csak most kezd telepedni, mert az 1702. évi kam. jegyzék Verbászt, más néven Füzest, még új falunak mondja. Verbász az 1715. évi vármegyei adóösszeírásban 37 adózóval szerepel. 1717-ben az adóösszeírás Verbászt nem említi fel, mert Verbász és Szivácz lakosságát Herberstein szegedi parancsnok elcsábítván, katonai helyekre költöztette, minek következtében e helyek tönkrementek. 1719-ben ismét 18 adófizető volt Verbászon. 1722-ben 81 adózóval szerepel Verbász. 1731-ben panaszolja Bács vármegye, hogy a szenttamási határőrök Verbász puszta felét magukhoz ragadták. 1737-ben Verbászt szerb falunak mondják. 1744-ben a verbásziak a nagy terhek és robotok miatt másfelé szöktek el. 1745-ben Radivoj Masics verbászi bíró (oberknez) volt. Ez egy szabadkai kocsmában becsületében megsértetvén, az ottani tanács előtt panaszt emelt. 1749-ben szintén az előbb megnevezett volt bíró Verbászon. Az 1768. évi kam. térképen Verbász falu a Telecska alján, mai helyén van feltűntetve. Hozzá tartozik a falutól délkeletre elterülő 5233 holdnyi Verbász-puszta. Szenttamás felé egy régi falu helye van feltűntetve. Ettől délre van Csornok puszta. Óverbász falu fölött van Parasztinácz puszta s e fölött Kisdobra. A faluban 183 szerb család lakik. 1779-ben Verbászon 242 házban 216 szerb család lakott. Verbász határa 1783-ig Kisdobra, Parasztinácz, Csornok s Feketics pusztákból állott, de a lakosság a nagy határral járó terheket nem viselhette el s így Parasztinácz egy részét s egész Feketityet új falu telepítésére engedte át. Így keletkezett Óverbásztól nyugatra 1785-ben Újverbász németországi telepesekkel. Óverbászon 1850-ben evangélikus anyaegyház alakúlt díszesen festett templommal. Van még itt gör. kel. és ref. templom és nazarénus imaház. Óverbász régi pecsétje 1728-ból való. Van selyemgubóraktára, állami iskolája és kisdedóvója. Kies szép „Erzsébet” ligetje állandó nyári szinházzal. A község határa 11.763 kat. hold. Óverbásztól délre Kiskér felé nagyobb körsánczczal erősített régi földvár van, az avarok idejéből, a melyet Csornok sáncznak neveznek. Az 1900. évi népszámlálás szerint Óverbászon volt 4642 lélek 929 házban. Anyanyelv szerint 435 magyar, 2025 német, 15 tót, 428 kisorosz, 1728 szerb, 10 egyéb. Vallás szerint 362 róm. kath., 428 gör. kath., 1671 gör. kel., 1603 ág. ev., 434 ref., 72 izr., 72 egyéb.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT