Őrszállás.
Őrszállás.
Őrszállás. A zombori járásban, Nemesmilitics fölött fekszik. Előbbi neve Sztanisics. 1658-ban Serényi Pál nádori donáczió útján kapta Stanisics pusztát. Az 1740-es évekig a zombori határőri miliczia kezén volt 18 puszta között Staniczki puszta is. Stanisics még 1762-ben is puszta volt, a hol a királyi szarvasmarhát legeltetik. A baracskai és dautovai szerbek az oda özönlő magyaroktól kiszorítva, erre a pusztára kivánkoznak telepedni és Cothmann telepítési biztos az új falut a puszta ama részére tervezi, a hol a péterváradi és a zombori útak találkoznak, hogy így a közszolgálatnak előnyös helyen legyen. A mellette fekvő Sári pusztát Katymártól elvéve, Sztanisicshoz akarja csatolni, miáltal ez az új falu 220 telkes gazdát is befogadhatna. A falu telepítését még 1763-ban megkezdték s több felől jöttek oda a szerbek, úgy hogy 1768-ban már 88 szerb telkes gazda volt Sztanisicson. 1769-ben a falura 255 forint vármegyei adó volt kivetve. 1786-ban németek is telepedtek ide 100 házba. 1788-ban a németek külön falut alakítottak és a szerbek faluját Ó-, a magukét Újsztanisicsnak nevezték el. Volt bírájuk és öt esküdtjök. Ugyanekkor a róm. kath. lelkészséget is felállították. 1805-ben a báró Redl család birtokában volt Sztanisics, a hozzátartozó Sári pusztával együtt és 1811-ben mezővárossá lett. 1813-ban báró Redl Juliánna, mint fiai gondnoka, Sztanisics mezővárost Sári és Rasztina pusztákkal összeíratván, Sztanisicson 226 1/2 telket és 573 házat találtak. 1820-ban gör. kath. és róm. kath. templom volt Sztanisicson, mely utóbbi az elpusztúlt régi helyébe 1815-ben épűlt. Ugyanekkor 136volt itt 4217 lélek, melyből 3130 róm. kath. és 1080 gör. kel. vallású. A község jelenleg is a báró Redl családé. Régi pecsétei a következők: 1. Szerb pap, előtte térdelő szent nőt áld meg. „Sig. Cam. Poss. Sztanisics.” Használták 1776–80. 2. „S. Ven. Teits. Stani. Coloni.” Szent Vendelin pásztor nagy bottal, fölötte „1787.” Használták 1788. 3. Pap és a nő, mint az 1. szám, s e mögött szántóvas. „Sig. Cam. Szt. Anicsics.” Használva 1793. 4. Szent férfi, kisebb férfival kezet fog, a kisebb mögött szántóvas, a szent mögött az évszám: 1800. „Camer. Posses. Szt. Anicsics.” Használva 1809. 5. Kis ház, ez alatt több búzakalász, kévébe kötve, ez alatt szántóvas és csoroszlya. „Sig. Priv. Oppi. Sztanicsits 1811.” Használva 1821–29. Az 1900. évi népszámláláskor Sztanisicson volt 6688 lélek 1177 házban. Anyanyelv szerint: 5087 német, 1112 magyar, 456 szerb, 36 egyéb. Vallás szerint: 6063 róm. kath., 462 gör. kel., 156 izr., 7 ref. A község határa 17,198 kat. hold. Ebből a községé 1318, báró Redl Béláé 4251, Redl Lajosé 559, Offenheimeré 220 hold. A község lakossága polgári olvasó egyletet és takarékpénztárat tart fenn. Van gőzmalom is. A határrészek s dűlők nevei: legnagyobb részt ma is magyarok. Igy borsódi dűlő, alsó, felső kaszáló, úrbéres legelő, stb. Hozzátartozik Sáripuszta (eddig Felsősári, Pusztasári és Sáripuszta neveken is), és Rávna. A határ éjszaki részében két ősi halom van. Postája, távírója és két országos vásárja van. Ezen a vidéken feküdt hajdan Bakacs (Bakocs) község. Más forrás szerint Csonoplya mellett keresendő, de nem valószínű, hogy e kettő egy község lett volna. 1399-ben a Czobor és Régyi családok birtoka volt. Kimerítőbb okleveles adatot találunk a község birtokviszonyairól: a XV. század elején a Régyi családot uralta. Régyi Mártont azonban a király birtokától megfosztja és azt Régyi Kozmának adja. 1407-ben a Régyi család más tagjai is birtokosok voltak itt. Egy 1411-beli oklevél szerint Régyi Márton özvegye visszakapta rokonaitól a férje elkobzott jószágát. A Régyieknek azonban később is összeütközésük volt a királylyal, miért is 1416-ban Zsigmond király megfosztja Régyi Tamást és Mihályt birtokuktól és Lengyel Mihálynak és Gergelynek adja. 1424-ben Lengyel Mihály birtokát 200 aranyért megszerezte Maróthi János. A század közepén más családoknak is volt itt birtokuk, így az 1464-ben felbukkanó Csákán családnak is, mely innen vette előnevét. 1468-ban Régyi Vajda Mátyás tiltakozik az ellen, hogy Szentlászlói Vajda Bálint az ő birtokát elidegenítse. 1475-ben Mátyás özvegye birtokainak egy részét zálogba vetette a Matucsinaiaknak. 1468-ban birtokot szerzett itt Régyi Polyák Péter, a vármegye alispánja is. Ugyancsak birtokosa volt 1479-ben a Szákai család is. Innen veszi előnevét az 1487-ben szereplő Révai család, mely 1495-ben az Erdélyi és Varsadi családokkal együtt birtokos itt. 1519-ben egy Csukás Benedek nevű nemes özvegyének is volt itt birtoka, melyet ez évben Bornemisza Mihálynak eladott. – Itt feküdt Szentandrás falu is, 1410-ben a Csomafi család birtoka. Később a Czoboroké lett.
Szond. – Fernbach Bálint afrikai vadásztrofeumai.
Szond. – Fernbach Bálint afrikai vadásztrofeumai.
Temerin. – A régi gróf Széchen-féle kastély. Most özv. Fernbach Antalnéé.
Titel. – Főutcza-részlet.
