Ószivácz.

Teljes szövegű keresés

Ószivácz.
Ószivácz. A zombori járásban, a Ferencz-csatorna fölött, Cservenkától keletre fekszik. Az 1590. évi török defterek említik először, a régi Telek nevén, 31 adózó házzal, miből világos, hogy a szerbek a régi Telek vagy Telekháza helyére telepedtek le. Ez ugyanis a mohácsi vész előtt mezőváros volt, 1462-ben talán királyi birtok, 1494-ben a Vingarti Geréb családé, 1500-ban pedig Enyingi Török Imre birtoka, a ki azt Korvin Jánostól kapta. Ezután több kézen fordúlt meg, mígnem 1590-ben helyét Szivácz váltja fel. Valószínű tehát, hogy e tájban alakúlt Szivácz falu szerbekből. 1650-ben egy Sovácz nevű falu, bizonyára – Szivácz, – az érseknek dézsma fejében hét forintot fizetett. 1652-ben Szivácz helység gróf Wesselényié volt. Az 1699. évi első összeírásban Szivácz falu szintén fel van véve 34 gazdával, a mi akkor igen tekintélyes szám volt. Hihetőleg Rákóczi seregeinek pusztításai következtében a falu népessége megapadt s 1715-ben csak 28 adófizetőt találunk itt. 1717-ben Szivácz az új Bodrog vármegyébe osztatott be, de 1500 forintnyi adóját nem tudta megfizetni, mert a falunak mintegy fele a szegedi várparancsnok védelme alatt, a vármegye nem kis károsodásával, különféle katonai helységekben: Pervanicza pusztán és Szabadkán lappangott. Ezeket 1718-ban kényszerítették adójuk megfizetésére. 1719-ben 1827 forint, 1721-ben 1280 forint adó volt a falura kivetve. 1722-ben 51 gazda volt itt megadóztatva. 1725-ben Sziváczon 67 adózó egyén volt. 1730-ban a vármegye itt tartotta közgyűlését. 1740-ben négy szerb pap volt Sziváczon. Az 1768. évi kamarai térképen a falu a mai helyén van feltüntetve a Telecskán, 50 szerb és néhány magyar családdal. A falu alatt van Pervanicza puszta, délkeletre Szalasity puszta egy régi templomhelylyel és a Bajsa–Emuzsics–Szivácz találkozási pontnál van az Orlod-hát halom. A határ éjszaki részén, Puszta-Kula felé van Teleháza puszta. 1772-ben tartották meg itt az úrbéri rendezést; az előbbi idetartozott puszták: Pervanicza, Teleház, Szallasics vagy Cservenka dűlő, továbbra is megmaradtak az ő birtokában. 1780-ban új szerb-templomot kezdenek építeni. Mivel Sziváczon 65 üres telek volt, a kamarai tiszttartó 130 földmívest és négy zsellért akart idetelepíteni. A 135 ház tervét 1785-ben el is készítették s 1786-ban tavaszszal hozzáfogtak az építéshez. 1786-ban 135 prot. német család (= 475 lélek) jött a faluba s egyelőre az itteni szerbeknél laktak, de egyesek a nekik kitűzött házhelyeket azonnal el is foglalták és siettették az építést. Az új házak a szerb falu folytatását alkották, a földeket pedig fél és negyed sessiókban kapták a szerb lakosok földjei között elszórva, a mint éppen gazdátlanok voltak. Minthogy földjeik a szerbekével össze voltak keverve, ez sok viszályt okozott a falu új és régi lakosai között. A németek tehát már 1787-ben kérték II. Józseftől a teljes elkülönítést, a háborús idők miatt azonban ügyük csak 1796-ban nyert megoldást. A magyaroktól lakott utczát és ezeknek 14 1/2 megüresedett telek földjét, elköltözésük után szintén a németek kapták, úgy hogy ezeknek a telepe, melyet csak a kerteket elkülönítő árok választott el a régi falutól, 197 házból és 79 1/2 telekből állott, a mi épen az ósziváczi terület negyedrészét tette. 1796 óta tehát a német falu Újszivácz néven szerepel, míg a régi falu Ószivácz maradt. Régi pecsétje 1773-ból való. A község határa 20,902 kat. hold, melyből 1176 hold a községé, 4742 a kincstáré, 288 a Ferencz-csatorna-társulaté. Az 1904. évi miniszteri rendelet szerint hivatalos neve: Ószivácz. Ide tartozik Kissztapár puszta, hol a Ferencz-csatorna-társulat telepe és egy rizshántoló gyár van. Ósziváczon az 1900. évi népszámláláskor 7200 lélek lakott 1385 házban. Anyanyelv szerint: 1036 magyar, 2675 német, 3477 szerb, 12 egyéb. Vallás szerint: 1644 róm. kath., 3429 gör. kel., 115 ág ev., 1800 ref., 130 izr., 77 egyéb. Nagyobb birtokuk van itt Fernbach Józsefnek, Heincz Albertnek, Löbl Jakabnak, Schneider Károly dr.-nak. Téglagyára Theodorovics Dusánnak. A lakosság kaszinót tart fenn. A határ dűlőnevei jórészt még ma is magyarok, mint Kisjárás, Nagyjárás, Nagyrét, Sziget stb. A sztár sziváczi dűlőről beszélik, hogy ott építették az első települők először 135a falut. A község postája és távírója Újszivácz, vasúti állomás helyben. Itt e tájon feküdt valahol Tapolcza helység, mely 1403-ban a Szántai Marhárt család birtoka volt. Később a Harapkói Botos családé lett, de Györgynek magva szakadván, a már 1454-ben a Czoborok-nak elzálogosított részt ezek kapják.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT