Militics.

Teljes szövegű keresés

Militics.
Militics. Lásd: Militics, Nemesmilitics.
Militics. A hódsági járásban, Doroszló alatt fekszik, a Mosztonga keleti oldalán. Határában volt a régi Csomafalva, melyről már 1391-ben történik említés, azonban a török hódoltság idejében elpusztúlt. Militics kamarai puszta 1745-ben említtetik először, a midőn Redl kamarai tiszttartó január 1-én Szegeden kelt szerződésében, jobbágyokat keres e puszta betelepítésére. Az új telepesek kapják Militics pusztát egészen és Ofsenica puszta felét. Így telepedett be az ez új falu 1745-ben tisztán szerb lakossággal s a következő évben már 39 1/2 adózó személylyel szerepel. 1764-ben a falu Krusper kamarai adminisztrátor útján, a Mosztonga túlsó oldalán is kapott egy darab földet Karavukova határából. A falu rácz lakossága miatt Rácz-Militicsnek nevezték, de németeket is kezdtek telepíteni. Az 1772. évi úrbéri rendezéskor szerbek és róm. kath. németek laktak itt. 1786-ban 567 róm. kath. német lakosa volt 80 házban, s ekkor újra 180 német telepedett le a faluban. A község pecsétje 1775-ből való. 1836-ban 2642 lakosa volt, 331 lakóházzal. Róm. kath. lelkészsége 1782-ben keletkezett. Templomjuk eleinte ideiglenesen, később, 1811-ben, szilárd anyagból épűlt és 1884-ben renováltatott. A gör. kel. templom 1752-ben épűlt. Van a községben takarék- és segélyszövetkezet, önsegélyző egylet, két temetkezési egylet, olvasóegylet, róm. kath. olvasó-kör, polgári kaszinó, földmíves-egylet; a bácsvármegyei gazdasági egyesület fiókja. Nagyobb ipartelepek: két kender- és kóczgyár, gőzmalom r.-t., téglagyár, két vajgyár és eczetgyár. A község eredetéről azt tartja a lakosság, hogy e falut valami Miletár nevű gazdag szerb alapította s róla nevezték 113el Rácz-Militicsnek. Beszélnek egy Jeczka nevű rablóvezérről is, a ki idevaló volt s itt fogták el. A község határában a kegyelet az 1848-ban itt elesett honvédeknek síremléket állított. 1864-ben a község nagy része leégett, 1873-ban pedig a kolera dühöngött a községben. 1890-ben Rácz-Militicsen 3428 lélek volt 471 házban. Az 1900. évi népszámlálás szerint 3626 lélek 517 házban lakott a faluban. A lakosság anyanyelv szerint: 105 magyar, 3420 német, 97 szerb, 4 egyéb. Vallás szerint: 3507 róm. kath., 97 gör. kath., 5 ág. ev., 15 izr. Határa 6364 kat. hold, ebből a községé 1893-ban 1332 hold volt.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT