Mohol.

Teljes szövegű keresés

Mohol.
Mohol. A zentai járásban, Zentától délre, Ada alatt, a Tisza mellett fekszik. Moholnak régi neve Moharéve, mely Becsei Imre birtoka volt, a ki ezt 1323-ban Lampert országbíró előtt Dombónak adta cserébe, ennek tiszántúli Szentmiklós és Akacs nevű birtokaiért. 1332-ben a csanádi káptalan előtt Salánki Dombó Moharéve nevű birtokát, a mely Bácsmegyében van a Tisza mellett, 40 márkáért Becsei Imrének és fiainak visszaadta. Később Moharéve a Telegdiek birtokába ment át, s mint ilyenről történik említés 1412-ben, midőn Zsigmond király Csanád vármegyébe kebelezte át, mert a Telegdieknek itt több birtokuk is volt. Ezután az 1521. évi Csongrád vármegyei tizedjegyzékben már Mohol néven szerepel. A török defterek a szegedi nahijében felsorolják Moholt 1570 körűl 5, 1580-ban 17 és 1590-ben 23 adózó házzal. Mohol az 1690. évi török mappán is fel van tüntetve a Tisza mellett, a Moholka bara beömlése alatt egy szigeten, melyet a Morski fok a Tiszával alkot. E sziget neve Tatarszka-ada (Tartársziget). 1701-ben telepedtek le Moholon szerbek. 1702-ben, a tiszai határőrvidék szervezésekor, Mohol katonai sáncz lett. 1740 körűl a vármegye panaszolja, hogy Mohol katonai sánczban valami 50 adófizető egyén lakik, a kik katonáskodás révén a vármegyei terhek alól fel vannak mentve. 1751-ben a határőrvidék megszüntével Mohol is a tiszai koronai kerületbe kerűlt. 1771-ben Moholon az úrbéri összeírás szerint volt 273 gazda, 17 házas zsellér és 6 lakó. A Moholhoz tartozó határrészek (puszták és dűlők): Novoszeló, Csanadacz, Pogledics, Obornyacza, Gyentáros, Tivitska, Dolity, Ugarszko, Szelistye. 1804–5-ben nagyobb számmal telepedtek itt le magyarok, a kik már 1806-ban plébániát is kaptak. A Szent-György tiszteletére szentelt templom 1824-ből való, valamint a görög keletiek temploma is ekkor épült. 1848-ban a koronai kerület megszünvén, Moholt is a vármegyébe kebelezték. 1870-ben megváltja magát a földesúri terhek alól. Mohol régi pecsétje 1751-ből való. Van a községben kath. legényegylet, kath. kör., szerb olvasókör, polgári dalkör és ker. szocziális-egyesület; pénzintézetei: az Ada-moholi hitelszövetkezet, Moholi segélyegylet, önsegélyző szövetkezet, két fogyasztási szövetkezet. A község határa 25,530 kat. hold. Hozzátartoznak Gunáros, Nagyvölgy és Töviske nevű határrészek. Mohol határában négy őshalom is van. Az 1900. évi népszámlálás szerint itt 9869 lélek volt, 1926 házban. Anyanyelv szerint: 6210 magyar, 77 német, 3571 szerb, 19 egyéb. Vallás szerint: 6007 róm. kath., 3570 gör. kel., 7 ág. ev., 6 ref., 266 izr., 20 egyéb. Van vasútállomása és postája. A történelmi kutatások alapján valahol e vidéken feküdt a régi elpusztúlt Turol község. Négy ilyen község szerepelt a vármegyében, ú. m. Turol, Mező-Turol, Árkos-Turol és Vizes-Turol, melyek együtt is, külön is szerepelnek. 1426-ban a Szólátiak panaszolják, hogy e birtokot a Beteriek eladták a Garaiaknak. 1426-ban Mező-Turol a Garaiaké lesz és 1462-ben Vizes-Turol és Árkos-Turol is. Ugyanekkor Vizes-Turol birtokosaként Szilágyi Erzsébet is meg van nevezve. – Ugyancsak Mohol közelében említenek az oklevelek egy Kétfülű nevü helységet is, mely 1504-ben Korvin Jánosé volt.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT