Mélykút.

Teljes szövegű keresés

Mélykút.
Mélykút. A bácsalmási járásban, Jánoshalma és Bácsalmás között fekszik. Neve először 1572-ben egy kúnsági összeírásban fordúl elő. A török defterek Mélykút és Szentmiklós pusztát 1580-ban 14, 1590-ben 25 adózó házzal említik a szabadkai nahijében. 1598-ban Mélykút szerb lakossága Esztergom vidékére költözött. Mélykút 1637 szeptemberben Esterházy Ferencz és Lósi Tamás birtokába került. Azonban Lósi Tamás magvaszakadtával a nádor e birtok felét Lósi Istvánnak adta, 1639 októberben pedig az utóbbi magvaszakadtával Milojkovics Miklósnak adományozta. Mélykútnak ez időtájt már külön pecsétje volt. A „Századok” 1869. évi 573. lapján említtetik, hogy egy 1678. évi iraton Mélykút pecsétje látható, a melyen egy kút mellett vályú áll s ebből aggancsos szarvas iszik. Körírata egyszerűen „Mely * Kvth”, évszám nélkül. Egy újabb pecsétből következtetve, ez az évszám 1661 volna. 1685-ben Mélykútat falunak említi a bécsi udvari haditanács levéltára. 1690-ben Maholány János birtoka volt, a mely a császári seregtől „salva gvardiá”-t kapott. Az 1699. évi bácsvármegyei első összeírásban is a bajai járásban van felvéve Mélykút falu, 21 gazdával. A Rákóczi-féle hadjáratok idejében a falu elpusztúlt s 1724-ben már a bajai uradalomhoz tartozó puszta, melynek területe akkora, hogy 70 családot is lehetne rá telepíteni. 1726-ban a bajai uradalmat s ebben Mélykút néptelen pusztát Czobor Ádám Márk kapta. 1729-ben Radics János alispán bérbe vette Czobortól a bajai uradalmat s ebben Mélykútat is, melyet ekkor új telepített falunak mondanak. Mélykút róm. kath. parókiáját 1748-ban állították fel, temploma pedig 1768-ban épűlt és 1901-ben bővíttetett. 1805-ben Mélykút és a bajai uradalom Grassalkovicsé volt. Ipara is volt és pedig virágzó. 1829-ben kaptak czéhszabadalmat a takácsok, kovácsok, lakatosok, csizmadiák, szabók stb. A határnak keleti része Tinójárás ettől éjszaknyugatra vannak Ökörjárás és Baromjárás nevű legelők. Az 1900. évi népszámláláskor Mélykúton volt 8105 lélek, 1413 házban. Anyanyelv szerint: 8077 magyar, 18 német, 1 tót, 4 szerb s 5 egyéb. Vallás szerint: 7959 róm. kath., 1 ág. ev., 20 ref., 113 izr., 12 egyéb. A község határa 23,597 kat. hold, a melyből az 1893. évi kimutatás szerint, a községé 2218 hold és magyar királyi közalapítványé 9431 hold. A falu népes határrészei Szalmázóhegy, Csordajárás, Sáncz, Baranyi, Kurják; dűlői Józanhegy, Mérges, Ordináncz stb. A határban régi sánczok maradványai mellett, van az úgynevezett Sánczhegy nevű halom. Van a községben takarékpénztár, gőzmalom, tejszövetkezet, posta, távíró és vasút állomás.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT