Csátalja.

Teljes szövegű keresés

Csátalja.
Csátalja. A bajai járásban, Baja alatt, Nagybaracskától keletre fekszik. A mellette elterülő Gara és Vaskút közötti dombokra való vonatkozással, melyeket a csatatéren elesettek fölött emelt sírhalmoknak tekintenek, némelyek a helység nevét Csata-aljá-nak magyarázzák, melynek elődje a régi Bodrog vármegyében 1323-tól a mohácsi vészig Bothaliaszentpetur, Patonaszentpéter, Pathola stb. névalakokban említett helység volt. Az 1543. évi dézsmajegyzékben fel van említve Csatallya, a mely 43 pénzt és egy pár csizmát szokott a török hódoltság idején az érseknek fizetni. De már 1629-ben mint az érsektől elfoglalt területről esik róla szó, 1659-ben pedig valami Milojkovics Miklós és Szombathelyi János tiltakoznak Bács vármegyei birtokaik, közöttük Csatalja, elfoglalása ellen. Nemsokára azonban ismét az érsekségé lesz, mert az 1665. évi érseki helység-névjegyzékben újra találkozunk a nevével, ép úgy, mint az 1692-iki dézsmajegyzékben. A török hódoltság után a kir. kamara foglalta le. Bács vármegyének a török hódoltság után tartott első összeírásában, 1699-ben, Csatalja a bajai járásban ismét felsoroltatik s pedig hét gazdával. Ez idő tájban már Osztrozacky-é lehetett, de még puszta-számba vétetett. Tőle 1712-ben báró Pejácsevics György vette meg és habár nádori donatiót szerzett reá, mégis a kir. fiskus ragadta el tőle a kir. kamara számára. E puszta a Rákóczi-féle hadjáratokban ismét lakatlanná lett, de 1718-ban újra kezdett telepűlni. Gombos Gábor, a bácskai kamarális birtokok tiszttartója 1729-ben e pusztának rendszeres telepítését kezdte és e czélból Csizovszky Ferenczczel szerződött. Így jöttek ide róm. kath. németek s ez lett az első bácskai német falu, melyet Cothmann 1763-ban már egészen rendezett viszonyokban talált, bár határa nem a legjobb termőfölddel dicsekedhetik. Önálló róm. kath. lelkészsége 1735 óta van, templomát 1745-ben a kir. kincstár Szt. István király tiszteletére építtette és 1794-ben megújíttatta s bővíttette. Az 1768. évi kamarai mappa szerint Csataljának határa 5879 holdból áll, a melyen 157 róm. kath. német család lakik. A falu éjszakkeleti szélén, Vaskút felé egy török mecset helyét tünteti fel s ettől lejjebb az Igaly-bara a kel. oldalán, egy Szt.-Gálus-nak szentelt templom romjait. A falu határának délnyugati részét a Duna mellett a Bede erdő alkotja, a mely a dautovai és a baracskai határba is átterjed. 1772 június 9-én volt e falu úrbéri rendezése. Újabb rendezését 1782 június 22-én Huri József kamarai mérnök végezte. Az 1628. évi összeíráskor 482 lakost találtak itt, ebből 139 volt a gazdák száma, 16 iparossal, 170 adózó házban. A múlt század elején kamarai birtok volt. A nagyközönség egész határa 6781 kat. hold, ebből a községé 1002 hold, a kir. kincstáré 260, a birtoktársaságé pedig 477 hold. Az 1900. évi népszámlálás alkalmával Csátalján 2199 lélek volt 393 házban. Anyanyelv szerint 116 magyar, 2081 német, 2 tót. Vallás szerint 2187 róm. kath., 6 ref., 6 izr. A lakosok kiházasító szövetkezetet és két temetkezési egyesületet tartanak fenn. A községben van posta és távíró, vasútja Gara. Csátaljához közel terűlt el hajdan Boziás nevű falu, melyet már 1371-ben a Bátmonostori Tőttösök birtokában találunk, ez évbeli oklevél szerint Szántai Mihály és Geszti János jobbágyai okoztak kárt Tőttös fiai Blinai László itteni birtokán. Ugyancsak a Tőttös László kezén találjuk e jószágot 1400-ban is. De birtoka volt itt e század elején a Gesztieknek is, a kiket 1431-ben is említ egy oklevél. A Tőttösök és Gesztiek hosszú időn át torzsalkodtak itt egymással. A zsélyi levéltár oklevelei között 1451-ben is van adat Boziás faluról. A XV. században feltűnik egy Boziási nevű nemes család. Iványi ezen kívül még egy Boziás nevű falut talál, melyet Bács vármegyében, Kerecs és Tótfalu helységekkel kapcsolatosan említ az 1338. évi pápai tizedjegyzék. Ugyanerről szól az 1522. évi bácsi tizedjegyzék. Mindkét helységnek hamar nyoma vész, a török hódoltság korában már egyáltalán nem szerepelnek.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT