Csávoly.

Teljes szövegű keresés

Csávoly.
Csávoly. A bajai járásban, Bajától keletre fekszik. Ez talán azonos a már 1375-ben említett Chayol helységgel, a mely a hajdani Bácsaljaszentpéter helységgel volt határos. Ez már a XIV. században szerepel az oklevelekben, a mikor – 1375-ben – a Bátmonostori Tőttös László kezén találjuk. Alighanem már 1323-ban kerűlt a Tőttösök birtokába Bácsaljaszentpéterrel egyetemben. Az utolsó Tőttös magtalan elhúnytával a Kisvárdai Várdaiaké lett. A török defterek 1580-ban 27 adózó házzal említik a bajai nahijéban. A kalocsai érsek 1665-ben 69régibb okiratok nyomán az érsekség birtokait felsorolván, Csávoly is fel van említve. Midőn gróf Czobor Márk 1726-ban a bajai uradalmat kapta a kir. kincstártól, Csávoly is mint lakatlan puszta, melyet előbb a pandúriak használtak, ez uradalomba tartozott, de a gróf ezt 1727-ben szerződésileg Baja városnak engedte át. Azonban az érsek ezt és Istvánmegye pusztát magának követelte, a miből évekig tartó pörlekedés fejlődött. Az érsek tiltakozására Bács vármegye 1730-ban az érseket ismét bevezette ezeknek a birtokába. Az érsek szeptember 28-án az itt gazdálkodó bajai és pandúri jobbágyokkal bérleti szerződést kötött, mely alkalommal a puszta betelepítésével Récsei Jánost bízták meg. De Radics János, Czobor bérlője, több bajai bunyevácz családot kényszerített Csávolyban letelepedni. Erőszakosságában egy alkalommal kivont karddal ellenszegült az érsek visszahelyeztetésének és még ezután is sokszor sértette meg az érsek itteni jogait, a miből gyakori pör keletkezett. Egy 1731. évi tanúvallomás szerint: a baja-mélykúti régi úttól balra van egy Szavinhát nevű földrész, a mely régóta Csávolyhoz való; délfelé van Branyovácz föld, mely Csávolylyal és Mátéházával is határos; Csávoly és Istvánmegye között a Busziavölgy terűl el; Szentiván, Rim és Mátéháza között a kisterjedelmű Szent-Pál nevű föld fekszik, melyért a két utóbbi régebben a töröknek adót fizetett. 1734-ben érseki Csávoly faluban 26 adófizető lakott, a kikre a vármegye 472 forint 69 dénár hadi adót vetett ki, de a lakosok közűl sokan, mivel amúgy is nehezen tudtak megélni és szomszédaik is háborgatták őket, 1746-ban Szabadkára költöztek át. 1773-ban történt Csávolyban az úrbéri rendezés. 1778-ban ismét többen költöztek el innen. 1798-ban német, magyar és szerb lakosok vannak Csávolyban. 1740-ben épűlt Csávolyban a templom. Urunk színe változásának tiszteletére épűlt mostani temploma 1783-ból való. Van a községben három temetkezési egyesület, egy tejszövetkezet és egy önsegélyző szövetkezet. A nagyközség és a hozzátartozó Ákáczpuszta összes földterülete 5807 kat. hold; ebből 360 hold a községé, Józsefházán pedig 2060 hold a kalocsai érseké, a ki földesura volt a múlt században is. Az 1900. évi népszámláláskor Csávoly összes területe 8243 kat. hold; népessége 2843 lélek 601 házban. Anyanyelv szerint 303 magyar, 2001 német, 1 szerb, 541 egyéb. Vallás szerint 2815 róm. kath., 1 gör. kath., 19 gör. kel., 3 ref., 26 izr. Posta helyben van, távíró állomása és vasúti állomása Bácsbokod. Csávoly környékén volt a hajdani Béd helység, a mely kétségkívűl egyik legrégibb községe lehetett a vármegyének. Névadó helysége volt a Bédi családnak, melynek nevével már a XIII. századbeli oklevelekben találkozunk. Csánki szerint Orosz és Ságod mellett szerepel az 1521–22. évi tizedlajstromban. De több adatból valószínű, hogy a mai Baja fölött volt a Pest vármegyei határon. – Itt feküdt valahol Csepcs község is, mely Csepcs, Csipes és Csipcs alakban is szerepel. Már 1425-ben megtaláljuk a Csepcsi Fodor család előnevében, 1532-ben a Csepcsi Ugut családéban, mely itt birtokos is volt, 1448-ban a Csipcsi Kozma családéban, 1466-ban a Csipcsi Pesthi családéban, ugyanakkor a Csipesi Törökében, 1480-ban a Csipesi Sárköziéban, majd 1501-ben a Csepcsi Horváthéban. 1466-ban Bartáni Nagyvölgyi László az ura, ki itteni birtokát, melyet Aranyani Fóristól kapott cserébe, eladja Szalankameni László boszniai kanonoknak. 1448-ban és 1495-ben a Csipcsi család névadó községeként van említve.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages