Csantavér.

Teljes szövegű keresés

Csantavér.
Csantavér. A topolyai járásban, Szabadkától délre, Zentától nyugatra fekszik. Csantavér hasonló sorsban volt Bajmokkal. 1462-ben Chontafeyer falut Csongrád vármegyében, Mátyás király anyjának adományozta. Tőle hihetőleg Korvin Jánosra és ennek özvegye útján Brandenburgi György őrgrófra jutott. Az 1543. évi érseki tized összeírásánál 12 pénz évi adóval szerepel. A török hódoltság alatt (1580 és 1590) a szegedi nahijében fordúl elő, 29 és 42 adózó házzal; de ezután elpusztúlt és a szabadkai katonai őrhely szervezésekor, Szabadkához csatolták, amely város 1778-ban Bajmok pusztán kívűl még egy pusztának a betelepítésére kötelezte magát. Így az 1764-ben betelepíttetni rendelt Ludas helyett, Csantavér pusztából falu lett. Csantavér telepítését Szabadka város Szokola József szabadosra bízta, a ki 1782-ben ezért a vármegyétől szabadalmakat kér. A község első pecsétjén 1783. évszám áll. 1786 márcz. 29-én készűlt el Csantavér telek- és földkönyve. Ipara erőteljes volt már a XVIII. század elején. 1829-ben kaptak szabadalmat iparos czéhei: így a kovács, lakatos, ács, kádár, takács, csizmadia, szűcs, szabó, varga, kalapos, szíjgyártó, festő, kötélverő, asztalos, esztergályos és szűrszabó czéhek. A róm. kath. lelkészséget 1875-ben szervezték; a templom Szt. Antal tiszteletére 1815-ben épült s 1900-ban kibővítették. Az 1900. évi népszámláláskor Csantavér nagyközségben volt 6875 lélek 1181 házban. Anyanyelv szerint 6611 magyar, 40 német, 7 szerb, 217 bunyevácz és dalmát. Vallás szerint 6638 róm. kath., 5 gör. kel., 9 ág. ev., 33 ref., 186 izr. Határa 14,519 kat. hold; ebből 1893-ban a községé 516, Szabadkáé 4204 hold volt. Ez utóbbi város már a múlt század elején is földesura volt. Határrészeinek nevei: Taraczkos Bogaras, Kukorik, Békova és Búzás. Van vasúti állomása, postája, távíróhivatala. Egyenlőségi olvasóköre, polgári olvasóköre, három temetkezési egyesülete, kiházasító társasága, takarékpénztára, fogyasztási, 68továbbá faárú-szövetkezete. Van még két téglagyára, két gőzmalma és két országos vásárja. E tájon fekhetett hajdan az elpusztúlt Veresegyháza, mely 1447-ben Kórógyi János birtoka volt, melyet a Hunyadiaknak engedett át.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT