gróf VÉCSEY KÁROLY

Teljes szövegű keresés

gróf VÉCSEY KÁROLY
Rzeczniów, Orosz-Lengyelország (ma: Lengyelo., Mazóvia), 1803. nov. 24. V. Ágoston cs. kir. altábornagy, a magyar nemesi testőrség kapitánya (katonai érdemeiért Mária Terézia Rendet kapott) és Colson, Amália fia. Magyar, r. kat. 1817- a bécsi hadmérnöki akadémia hallgatója. 1820. kilép, ill. hadfi lesz a 4. dragonyosezredben. 1821- hadnagy az 5.-, 1824- főhadnagy, 1833- alszázados, 1837- századkapitány, 1845- őrnagy a 2. Hannover huszárezredben. 1849 nyarától felesége Duffaud Karolina, D. Ferenc, D. György és D. Gyula '48-as honvéd századosok testvére (meghalt Zsombolya, 1900.), gyermektelen.
A Temesi Bánságban állomásozó ezredével 1848. júniusától részt vesz a szerb felkelők elleni harcokban. Okt. 12 (12.)- ezredes, honvédseregbe sorolt ezredének parancsnoka, a bánsági hadtestnél. Dec. 12 (15.)- tábornok (vezérőrnagy), az említett hadtest egyik hadosztályának parancsnoka. Közreműködik a hadtest Tomasevac, illetve Pancsova elfoglalására indított – sikertelen – hadjáratában. Az 1849. jan. 16-án tartott verbászi tiszti gyűlésen, ahol gr. Esterházy Sándor, bácskai hadtestparancsnok bejelenti, hogy cs. kir. csapatok ellen nem hajlandó harcolni, a hazafias szellemű tisztek támogatásával lemondásra kényszeríti Esterházyt, és átveszi hadtestének vezetését.E tettéért később a Magyar Katonai és Polgári Érdemjel 2. osztályával tüntetik ki (máj. 25.). Ezt követően, a kormány utasításának megfelelően, január második felében a hadtest zömével a főhadszíntérre, Törökszentmiklós térségébe vonul. Márc. 5. Damjanich tábornokkal közösen fényes győzelmet arat Szolnok császári helyőrsége felett. Az ütközet során az alá- és fölérendeltség kérdésén összekülönbözött két tábornok viszonyát rendezendő, március végén Damjanichot a Bácskából és a Bánságtól kivont csapatokból alakított III. hadtest, Vécseyt az aradi ostrom-sereg, vagyis a bánsági (V.) hadtest parancsnokává nevezik ki. A szolnoki diadalért ő is megkapja a katonai érdemjel 3. fokozatát. Vécsey helyreállítja az aradi vár körül az ostromzárat, illetve körülárkoltatja a várat. Április második felében, miután Bem tábornok Erdélyből jött seregteste a temesvári császári helyőrség csapatait a várba szorították, hadtestének zömével Temesvár várát veszi zár alá. Az élelmiszer- készleteiből kifogyott aradi várőrség, szabad elvonulás fejében végül megnyitja kapuit (jún. 27., ill. júl. 1.). Temesvár vára közel 9 ezer főnyi őrségének ellenállását a hasonló erővel rendelkező Vécseynek azonban a július - augusztusban tartó szakadatlan bombázás, és több gyalogsági támadás ellenére sem sikerül megtörnie. A temesvári csatát követően, melyben hadteste nagyobb felével Vécsey is részt vesz, Haynau császári főserege felmenti a várat (aug. 9.). A Lugosra, majd Facsétra (Facsád) visszavonult Vécsey, a világosi fegyverletétel hírére Borosjenőre menetel csapataival, ahol leteszi a fegyvert az oroszok előtt (aug. 17- 20.).
A császáriaknak történt átadását (Gyula, aug. 23.) követően Világosnál fogságba esett tábornok társai sorában osztozik. A császári hadíróság Aradon kötél általi halálra ítélti és 1849. okt. 6. kivégezték.
Gelich Rikhárd II. 477., Gatti, Friedrich I. 725., Wurzbach lex. L. 45-47., Katona Tamás I-II., Pelyach István: Vécsey Károly gróf in Vértanúk könyve 101-106., Magyar Nemzetiségi Zsebk. 1. r. 1. köt. 475., KLÖM. XIII-XIV. (ld. XIV. 1003.), XV. (ld. 947.), Vas. Újs. 1900/43., KAW.: Gb. 2. HR. 1841-1848. 1/97., HL: Aradi hadb. 113/24 2/179., Közlöny 1849/19., 91., 125., Szül. akvi. adatok Merényi-Metzger Gábortól, portré: Gracza György I. 377., Vas. Újs. 1890/40., Rózsa - Spira 316.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT