Mát. 14

Teljes szövegű keresés

Mát. 14
Mát. 14.1
Abban az időben hírét hallá Heródes negyedes fejedelem Jézusnak,
Mát. 14.2
És monda szolgáinak: Ez ama Keresztelő János; ő támadt fel * a halálból, és azért működnek benne az erők.
Mát. 14.3
Mert Heródes elfogatta vala Jánost, és megkötöztetvén, * tömlöczbe vetette vala Heródiásért, az ő testvérének, Fülöpnek feleségéért.
Mát. 14.4
Mert ezt mondja vala néki János: Nem * szabad néked ővele élned.
Mát. 14.5
De mikor meg akarta öletni, félt a sokaságtól, mert mint egy * prófétát úgy tartják vala őt.
Mát. 14.6
Hanem mikor a Heródes születése napját ünnepelék, tánczola a Heródiás leánya ő előttük, és megtetszék Heródesnek;
Mát. 14.7
Azért esküvéssel fogadá, hogy a mit kér, megadja néki.
Mát. 14.8
A leány pedig, anyja rábeszélésére, monda: Add ide nékem egy tálban a Keresztelő János fejét.
Mát. 14.9
És megszomorodék a király, de esküjéért és a vendégek miatt parancsolá, hogy adják oda.
Mát. 14.10
És elküldvén, fejét véteté Jánosnak a tömlöczben.
Mát. 14.11
És előhozák az ő fejét egy tálban, és adák a leánynak; az pedig vivé az ő anyjának.
Mát. 14.12
És előjövén az ő tanítványai, elvivék a testet, és eltemeték azt; és elmenvén, megjelenték Jézusnak.
Mát. 14.13
És mikor ezt meghallotta Jézus, elméne onnét hajón egy puszta helyre egyedül. A sokaság pedig ezt hallva, gyalog követé őt a városokból.
Mát. 14.14
És kimenvén Jézus, láta nagy sokaságot, * és megszáná őket, és azoknak betegeit meggyógyítá.
Mát. 14.15
Mikor pedig estveledék, hozzá menének az ő tanítványai, mondván: Puszta hely ez, és az idő már elmúlt; bocsásd el a sokaságot, hogy menjenek el a falvakba és vegyenek magoknak eleséget.
Mát. 14.16
Jézus pedig monda nékik: Nem szükség elmenniök; adjatok nékik ti enniök.
Mát. 14.17
Azok pedig mondának néki: Nincsen itt, csupán öt kenyerünk és két halunk.
Mát. 14.18
Ő pedig monda: Hozzátok azokat ide hozzám.
Mát. 14.19
És mikor megparancsolá a sokaságnak, hogy üljenek le a fűre, vevé az öt kenyeret és két halat, és szemeit az égre emelvén, hálákat ada; és megszegvén a kenyereket, adá a tanítványoknak, a tanítványok pedig a sokaságnak.
Mát. 14.20
És mindnyájan evének, és megelégedének; és felszedék a maradék darabokat, tizenkét * teli kosárral.
Mát. 14.21
A kik pedig ettek vala, mintegy ötezeren valának férfiak, asszonyokon és gyermekeken kívül.
Mát. 14.22
És mindjárt kényszeríté Jézus az ő tanítványait, hogy szálljanak a hajóba és menjenek át előre a túlsó partra, míg ő elbocsátja a sokaságot.
Mát. 14.23
És a mint elbocsátá a sokaságot, felméne a hegyre, magánosan imádkozni. Mikor * pedig beestveledék, egyedül vala ott.
Mát. 14.24
A hajó pedig immár a tenger közepén vala, a haboktól háborgattatva; mivelhogy a szél szembe fújt vala.
Mát. 14.25
Az éjszaka negyedik részében pedig hozzájuk méne Jézus, a tengeren járván.
Mát. 14.26
És mikor látták a tanítványok, hogy ő a tengeren jára, megrémülének, mondván: * Ez kísértet; és a félelem miatt kiáltozának.
Mát. 14.27
De Jézus azonnal szóla hozzájuk, mondván: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek!
Mát. 14.28
Péter pedig felelvén néki, monda: Uram, ha te vagy, parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken.
Mát. 14.29
Ő pedig monda: Jövel! És Péter kiszállván a hajóból, jár vala a vizeken, hogy Jézushoz menjen.
Mát. 14.30
De látva a nagy szelet, megrémüle; és a mikor kezd vala merülni, kiálta, mondván: Uram, tarts meg engem!
Mát. 14.31
Jézus pedig azonnal kinyújtván kezét, megragadá őt, és monda néki: Kicsinyhitű, * miért kételkedél?
Mát. 14.32
És a mikor beléptek a hajóba, elállt a szél.
Mát. 14.33
A hajóban levők pedig hozzámenvén, leborulának előtte, mondván: Bizony, Isten Fia vagy!
Mát. 14.34
És általkelvén, eljutának Genezáret földére.
Mát. 14.35
És mikor megismerték őt annak a helynek lakosai, szétküldének abba az egész környékbe, és minden beteget hozzá hozának;
Mát. 14.36
És kérik vala őt, hogy csak * az ő ruhájának peremét illethessék. És a kik illeték vala, mindnyájan meggyógyulának.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT