Mát. 15

Teljes szövegű keresés

Mát. 15
Mát. 15.1
Akkor írástudók és farizeusok jőnek vala Jézushoz, Jeruzsálemből, mondván:
Mát. 15.2
Miért hágják át a te tanítványaid a vének * rendeléseit? Mert nem + mossák meg a kezeiket, mikor enni akarnak.
Mát. 15.3
Ő pedig felelvén monda nékik: Ti meg miért hágjátok át az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által?
Mát. 15.4
Mert Isten * parancsolta ezt, mondván: Tiszteld atyádat és anyádat, és: A ki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal lakoljon.
Mát. 15.5
Ti pedig ezt mondjátok: A ki atyjának vagy anyjának ezt mondja: Templomi ajándék az, a mivel megsegíthetlek, az olyan akár ne is tisztelje az ő atyját vagy anyját.
Mát. 15.6
És erőtelenné tettétek az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által.
Mát. 15.7
Képmutatók, igazán prófétált felőletek * Ésaiás, mondván:
Mát. 15.8
Ez a nép szájával közelget hozzám, és ajkával tisztel engemet; szíve pedig távol van tőlem.
Mát. 15.9
Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai.
Mát. 15.10
És előszólítván a sokaságot, monda nékik: Halljátok és értsétek meg:
Mát. 15.11
Nem az fertőzteti meg az embert, a mi a szájon bemegy, * hanem a mi kijön + a szájból, az fertőzteti meg az embert.
Mát. 15.12
Akkor hozzájárulván az ő tanítványai, mondának néki: Tudod-é, hogy a farizeusok e beszédet hallván, megbotránkoztak?
Mát. 15.13
Ő pedig felelvén, monda: Minden plánta, a melyet nem az én mennyei Atyám plántált, kitépetik.
Mát. 15.14
Hagyjátok őket; * vakoknak vak vezetői ők: ha pedig vak vezeti a vakot, mind a ketten a verembe esnek.
Mát. 15.15
Péter pedig felelvén, monda néki: Magyarázd meg nékünk ezt a példázatot.
Mát. 15.16
Jézus pedig monda: Ti is értelem nélkül vagytok-é még?
Mát. 15.17
Mégsem értitek-é, hogy minden, a mi a szájon bemegy, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe vettetik?
Mát. 15.18
A mik pedig a szájból jőnek ki, a szívből származnak, és azok fertőztetik meg az embert.
Mát. 15.19
Mert * a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanubizonyságok, káromlások.
Mát. 15.20
Ezek fertőztetik meg az embert; de a mosdatlan kézzel való evés nem fertőzteti meg az embert.
Mát. 15.21
És elmenvén onnét Jézus, Tirus és Sidon vidékeire tére.
Mát. 15.22
És ímé egy kananeus asszony jövén ki abból a tartományból, kiált vala néki: Uram, Dávidnak fia, könyörülj rajtam! az én leányom az ördögtől gonoszul gyötörtetik.
Mát. 15.23
Ő pedig egy szót sem felele néki. És az ő tanítványai hozzá menvén, kérik vala őt, mondván: Bocsásd el őt, mert utánunk kiált.
Mát. 15.24
Ő pedig felelvén, monda: Nem küldettem, csak az Izráel * házának elveszett juhaihoz.
Mát. 15.25
Az asszony pedig odaérvén, leborula előtte, mondván: Uram, légy segítségül nékem!
Mát. 15.26
Ő pedig felelvén, monda: Nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni.
Mát. 15.27
Az pedig monda: Úgy van, Uram; de hiszen az ebek is esznek a morzsalékokból, a mik az ő uroknak asztaláról aláhullanak.
Mát. 15.28
Ekkor felelvén Jézus, monda néki: Óh asszony, nagy * a te hited! Legyen néked a te akaratod szerint. És meggyógyula az ő leánya attól a pillanattól fogva.
Mát. 15.29
És onnét * távozva, méne Jézus a Galilea tengere mellé; és felmenvén a hegyre, ott leüle.
Mát. 15.30
És nagy sokaság megy vala hozzá, vivén magokkal sántákat, vakokat, némákat, csonkákat és sok egyebeket, és odahelyezék őket a Jézus lábai elé; és meggyógyítá őket,
Mát. 15.31
Úgy hogy a sokaság álmélkodik vala, látván, hogy a némák beszélnek, a csonkák megépülnek, a sánták * járnak, a vakok látnak: és dicsőíték Izráel Istenét.
Mát. 15.32
Jézus pedig előszólítván az ő tanítványait, monda: * Szánakozom e sokaságon, mert három napja immár, hogy velem vannak, és nincs mit enniök. Éhen pedig nem akarom őket elbocsátani, hogy valamiképen ki ne dőljenek az úton.
Mát. 15.33
És mondának néki az ő tanítványai: Honnét volna e pusztában annyi kenyerünk, hogy megelégítsünk ily nagy sokaságot?
Mát. 15.34
És monda nékik Jézus: Hány kenyeretek van? Ők pedig mondának: Hét, és néhány halunk.
Mát. 15.35
És parancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földön.
Mát. 15.36
És vevén a hét kenyeret és a halakat, és hálákat adván, megtöré, és adá az ő tanítványainak, a tanítványok pedig a sokaságnak.
Mát. 15.37
És mindnyájan evének, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat hét teli kosárral.
Mát. 15.38
A kik pedig ettek vala, négyezeren valának férfiak, asszonyokon és gyermekeken kívül.
Mát. 15.39
És elbocsátván a sokaságot, beszálla a hajóba, és elméne Magdala határaiba.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT